Százharminc éves az aradi múzeum

Ha egy akármilyen – nemzetközi, országos vagy helyi – esemény fontosságát az azon részt vett személyek rangjával mérjük, nagyot nem tévedhetünk.

Ha megjegyezzük, hogy tegnap kora délután az a terem, ahol több mint száz éve az 1918-as magyar–román tárgyalások folytak – ma az egyik egyetem szépen felújított díszterme – teljesen megtelt, és ott volt a város „krémje”, akkor éreztettük, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak az aradi múzeum megalakítása mondhatni napra pontos 130. évfordulójának.

Dr. Ionel Bulboacă múzeumigazgató, egyetemi előadótanár hosszasan üdvözölte a megjelent méltóságokat, köztük Iustin Cionca megyei tanácselnököt, Tóth Csaba prefektust és dr. Doru Sinaci alprefektust, az egyetemek vezetőit, egyházi méltóságokat (ott volt ft. ns. Király Árpád marosi főesperes is), a rendőrség, csendőrség stb. képviselőit.

Ott voltak persze, nagy csapatban, aradi történészek (románok, magyarok), meg mindenféle egyéb értelmiségi.

Arad megadta a módját a nem mindennapi évfordulónak, amelynek nyitányában, meg a kimerítő előadások után az Arad kvartett játszott.

Az elsőként felszólaló megyei tanácselnök beszédéből (a szokásos udvariassági köröket leszámítva) néhány fontos dolgot jegyezhettünk meg: elkezdődött a megyei múzeum természettudományi részlegének, az egész múzeumi anyag kiállításának korszerűsítése, amelyre 11 millió lejt szánnak; megvásárolt a megyei tanács (a múzeum patronáló intézménye) egy palotát (ha jól tudjuk, ez a volt Andrényi-raktár), ahol 15 ezer múzeumi tárgyat fognak majd kiállítani, tervben van egy virtuális múzeum létrehozása a Forradalom útja 81. szám alatt.

Tóth Csaba prefektus azzal kezdte, hogy a múzeum létrehozásának ötlete Aradon nem 130 éve kezdődött, hanem előbb, de akkor még nem érett meg rá az idő. 1893 után a múzeum történetének másik jelentős dátuma a Kultúrpalota megnyitása a hangversenyteremmel, könyvtárral. Ioan Pop egykori ortodox püspököt idézte, aki annak idején a kultúra közös gyarapítására bíztatott.

Doru Sinaci alprefektus (akit előzőleg a múzeumigazgató kiemelkedő történésznek, kulturális személyiségnek nevezett) külön kiemelte a Kölcsey Egyesület szerepét az aradi múzeum létrehozásában. (A Kölcseyről egyébként a legtöbb felszólaló a nagy elismerés hangján beszélt.) Hangsúlyozta, természetesen, a Kölcseynél öt évvel később alakult Astra román kulturális egyesület szerepét is.

A műsorvezetővé szegődött Bogdan Blaga múzeumi aligazgató sorra szólította a mikrofon elé a múzeum munkatársait (talán csak egy nem doktor közülük), akik a szakterületükhöz tartozó vonatkozásokról tartottak előadást. Felicia Aneta Oarcea nyitotta meg a sort, Földi Imelda Friderika az 1848-as gyűjteményről, Victor Sava archeológus a régészeti ásatásokról, Adriana Pantazi a múzeum képzőművészeti anyagáról, Camelia Patko a természettudományi részlegről, Bogdan Ivaşcu a történelmi részlegről beszélt.

A szépen felújított díszteremben vagy nyolc-tíz üvegvitrinben rögtönzött kiállítás adott ízelítőt a jelenlegi múzeum anyagából.