Törzsfőnöki lepel a dévai múzeumban

A villám népének, a késdobálóknak és számos más középafrikai törzsnek kézműves alkotásaival ismerkedhetnek a dévaiak. A helyi múzeumban e hétvégén nyílt meg az Afrika színei címet viselő kiállítás, mely a Kongó völgyében élő törzsek életéből villant fel néhány pillanatképet, az általuk készített kézműves tárgyak révén. 

– A kiállítás által szeretnénk ablakot nyitni a világra. Múzeumunkban számos, művészettörténeti, történelmi témájú kiállítás kapott már helyet, melyek elsősorban a hazai érétkeinket igyekeztek bemutatni. Azonban intézményünk megalapítóinak eszméihez híven, szeretnénk más népek kultúrájával is megismerkedni. Ezért hoztuk el a nagyszebeni “Franz Binder” néprajzi múzeum afrikai témájú kiállítását. A bemutatott tárgyak jelentős része kortárs alkotás, de van néhány régiségnek számító darab is. Valamennyi Daniela Mayaya afrikaszakértő személyes gyűjteményéből származik, melyet részben adományként ajándékozott a nagyszebeni múzeumnak – ismertette a kiállítás anyagának eredetét, dr. Gina Boda, múzeológus.

S bár az afrikai törzsi életet bemutató dokumentumfotók nem kerültek kiállításra a dévai múzeumban, a  raffia-pálma leveleiből szőtt tarka kelmék, a ragyogó malachit szobrocskák, a törzsi szertartásokhoz használt maszkok, hangszerek így is bepillantást engedtek a közép-afrikai népi kultúrába. A kiállítás egyik legbecsesebb darabja egy törzsfőnök raffia-leple, melyet személyesen ajándékozott a gyűjtőnek. – E népek mai napig éltetik törzsi szokásaikat. A dévai kiállításon megtekinthető “tanács-szék” például még mindig őrzi funkcionalitását. A két, bőségesen díszített deszka keresztezésével előállított ülőalkalmatosság ma is a törzsi tanácskozás egyik fő kelléke. Ezen ülve beszélik meg a falu sorsát, a család jövőjét. És a helyiek nagyon rossz néven veszik, ha  valaki csak úgy pihenés, kikapcsolódás céljából ül rá a tanácsszékre. Úgyszintén ma is működő, elterjedt eszköz a kiállításon is bemutatott, rendkívül egyszerű szerkezetű szövőszék. Középafrikában a szövés férfimunkának számít. Az asszonyok felhasogatják, megpuhítják a fiatal pálmaleveleket, a szövés azonban a férfiakra marad. A megszőtt textiliát aztán ismét az asszonyok veszik kezelésbe, újraáztatják, majd szénnel és fák nedveiből nyert festékanyaggal színezik piros, sárga, fekete árnyalatokkal. Végül fagömbökkel, kagylókkal díszítik.  Az így nyert kelmék rendkívül mutatósak, könnyűek és puhák, a sivatag közelében élőknek ma is mindennapi viseletként szolgálnak.

A zöld fényben ragyogó malachit szobrocskák viszont jórészt kereskedelmi célra készülnek. E drágakőnek ugyan fontos szerepe volt a törzsi életben, ma azonban ajándéktárgyként kjnálják a különböző állatokat ábrázoló szobrocskákat. A kiállításon ezeknek is külön kis üvegszekrény jutott. Két szomszédos vitrinbe pedig a dévai múzeum tulajdonában lévő, afrikai rovargyűjtemény és raffia-tárgyak  kerültek.

Az április 30-ig megtekinthető kiállításra mindenképp érdemes időt szánni. A  tárlat, hétfő kivételével, minden nap reggel 9 és délután 17 óra között látogatható.