„Voltak idők. És még vannak”

2022. szeptember 22-i, csütörtöki napján az Aradi Kölcsey Egyesület (egykoron Kölcsey Egyesület Arad néven bejegyzett) rendhagyó közgyűlését tartotta a Jelen Ház nagytermében.

A Nyugati Jelenben megjelent előzetes szerint „egy kávé melletti” megbeszélésre, véleménynyilvánításra hívta az aradiakat a 140, pontosabban 141 éves múltú (1881-ben megalakult) kulturális egyesület. Az összejövetel egyúttal nyitónak számított az Aradi Magyar Napok immár hagyományos, október 6-án befejeződő rendezvénysorozatában.

A múltból élünk-e, avagy párhuzamosan a jelenből, a jövő perspektívájával? Netán ezek (milyen arányú) kombinációjából? Nehéz vagy nincs egyértelmű válasz. Szinte biztos azonban: akinek nincs múltja, vagy nem tartja számon, annak jelene, jövője is kérdőjeles.

Nem ismerve, nem tisztelve múltunkat szinte biztosan gyökértelenekké válunk, olyanokká, akiket kénye-kedve szerint hordoz a másféle irányból, irányba fújó pillanyatnyi történelmi szél.

Az Aradi Kölcsey Egyesület Múlt – Jelen – Jövő címmel tartotta meg 2022. évi rendkívüli közgyűlését.

***

A helyszínre érkező – meglepően nagyszámú, a nagytermet megtöltő – érdeklődőt minden bizonnyal kellemes meglepetés várta: terített asztalok, amelyeken a beígért (termoszokban várakozó) kávén kívül üdítő, kétféle ásványvíz, sós és édes sütemény, földimogyoró, sőt egy kancsó bor is várta.

E sorok írója nincs tisztában a Kölcsey költségvetésével, csak sejti, sőt biztos benne, hogy a szerény tagdíjakból aligha futná ekkora luxusra. Valakinek még be kellett szállnia, a saját zsebébe kellett nyúlnia.

Ami fix: az Aradi Kölcsey Egyesület vezetősége „szervezésileg” nagyon kitett magáért a járvány utáni első nyilvános rendezvényen.

***

De szóljunk magáról a rendezvényről, amelynek fő ceremóniamestere, levezetője Fekete Károly egyesületi alelnök volt.

Bevezetőjében arról szólt, hogy a hosszú járvány után próbáljunk meg újra egymásra találni.

Az első próbálkozás szerintem nagyszerűen sikerült.

Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület (a Kölcsey néhány utóbbi rendezvényét is felemlítő) elnöke „elejtette”, hogy évente legalább egyszer szeretnének egy ilyen „kötetlen” találkozót), miután felkonferálta az egyesület legújabb kiadványainak egyikét bemutató szerzőt. Mielőtt azonban dr. Zabán Márta, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének (pécskai születésű, az aradi Csikyben végzett) egyetemi adjunktusa szóhoz jutott volna, Fekete Károly elmondta: mostanig mintegy 10 évnyi anyag állt össze az aradi Kölcsey Egyesület történetéből, amiből máig három könyv született. Az aradi kiadású a II. kötettel (?) kezdődik, mert az elsőt (Az aradi Kölcsey Egyesület történetének dokumentumaiból 1881–1891) a kolozsvári egyetem adta ki 2021-ben.

Talán kissé szokatlan, hogy a sorozat – amelyet, ha jól értettem, talán huszon-valahány kötetre terveznek – első kiadványa formátumban, színben eltér a következő, Aradon kiadottaktól, amelyeknek első (azaz már második) két kötetét be is mutatták. (Az Aradi Kölcsey Egyeület története, Az alapítástól a századfordulóig (első rész, 2021) és ugyanilyen címmel, de második rész megjelöléssel, 2022). Mindkettő az Egyesület korabeli évkönyveinek reprint (újranyomott) kiadása, olyan olvasmányok, amelyek a mai ember számára többnyire hozzáférhetetlenek. (Beleolvastam: egyáltalán nem érdektelenek.)

A lényeg, hogy Arad nagy múltú (és remélhetőleg még nagy jövőjű) magyar kulturális intézményének a közelmúltban kiadott dolumentumai napvilágot láttak, s ezáltal az Aradi Kölcsey Egyesület 2019-ben visszavásárolt levéltárából összeállított kötetek közkinccsé váltak, az Aradi Kölcsey Egyesület „visszatért az irodalmi köztudatba”, ahogy az egyik felszólaló fogalmazott.

***

Az est folyamán többen is felszólaltak – Nagy-Kranowszki Andrea, az Alma Mater Alapítvány elnöke, Bognár Levente aradi tanácsos, volt alpogármester, Nagy István pécskai tanár (elévülhetetlen érdemei vannak számos aradi magyar nyelvű kiadvány, többek között a mostani Kölcsey-történet kiadásában), Farkas Viktória, Piroska Katalin, Faragó Péter parlamenti képviselő és mások.

A megnyitó (mint ahogy egy régi Kölcsey egyesületi rendezvényről olvastam a most megjelent kötetben) fényesen sikerült.

Ha az egész Aradi Magyar Napok rendezvénysorozat egésze ilyen lesz, akkor meg lehetünk elégedve.