2011-re csúszhat az utolsó űrsikló-küldetés

Az utolsó, betervezett űrsikló-misszió valószínűleg jövő évre csúszik – jelentette be Bob Cabana, a Kennedy Űrközpont igazgatója.

Ezt követően, és valószínűleg a következő nyáron esedékes még egy misszió után, amennyiben a pénzügyi támogatást jóváhagyják, Cabana abban reménykedik, az űrközpont jövője kevésbé lesz függő egyetlen NASA-programtól, mint amilyen az Apollo, az űrsikló-program volt, vagy a Constellation lett volna. „Nem szeretnénk, ha a jövőben is egyetlen nagy programhoz lennénk kötve.”

Cabana a Nemzeti Űrklub floridai bizottságának éves ülésén körvonalazta a Barack Obama által javasolt, 2011-es költségvetésre épülő jövőt, melynek során törölnék azt az emberes űrrepülési programot, amely a siklókat váltotta volna. Cabana elmondta, a Kennedy Űrközpont (KSC) korszerű kilövési pontként funkcionálhatna mind a kormányzati, mind a kereskedelmi, az emberes és robot missziók számára, a közel 2 milliárd dolláros segítséggel, melynek célja az intézmények felújítása.

Egy korábbi űrsikló kilövőállást – valószínűleg a 39B-t, melyet elvileg idén nyáron bontatnának le – átalakítanának, hogy számos kereskedelmi járművet tudjon kiszolgálni. A jelenleg néhány területre korlátozódó technológiai kutatást kiszélesítenék, hogy a központ fókuszába kerüljön, kapcsolódóan a mélyűri missziókhoz szükséges, nehéz súlyt felvinni képes rakéta hajtómű-rendszerek és „zászlóshajó” technológiák teszteléséhez és fejlesztéséhez.

A központ segítené a NASA tudományos misszióinak és az emberi feltérképezést megelőző robot előfutároknak kilövését, a Nemzetközi Űrállomásra induló terhek előkészítését, emellett felügyelné a kereskedelmi űrhajókon és rakétákon induló űrhajósok repülését. Cabana elmondta, nehéz napok várnak a központra az űrsiklók nyugdíjazása után, amikor a helyi becslések szerint a központ mintegy nyolcezer vállalkozója néz szembe a munkanélküliséggel. Elmondása szerint azonban több ezer állás elvesztésével számolnának akkor is, ha a Constellation program folytatódna. 

A közeljövővel kapcsolatban elmondta, a két megmaradó űrsikló-misszió dátumai valószínűleg csúszni fognak. A Discovery utolsó repülése – melyet szeptember 16-ra terveztek – októberre tolódhat. A novemberre ütemezett Endeavour-misszió pedig februárra, mivel a hasznos teher – az 1,5 milliárd dolláros Alfa Mágneses Spektrométer – nem fog idejében megérkezni a központba, hogy a korábbi időpontban el tudjanak indulni.

Az nem egyértelmű, hogy a NASA miként fizeti ki a jövőre csúszó űrrepüléseket. Az űrsikló-program számára 2010 végéig áll rendelkezésre pénzügyi támogatás, és a szakemberek szerint a közben félrerakott, spórolt összegek egy-két hónappal tovább segíthetik az ilyen irányú tevékenységet. A Fehér Ház és a Kongresszus azt fontolhatja, hogy egy harmadik, utolsó űrsikló-missziót is bevon, mely jövő júniusban indulhat. Az űrsikló-program minden további hónapja újabb 100-200 millió dollárba kerül.

(hirado.hu/Space.com)