A bálnák is leéghetnek a napon

Egy csapat kutató szerint, a napsugarak ugyanúgy „megégethetik” a bálnák bőrét, mint ahogy az emberi bőrt károsíthatják.

A kutatók a Kaliforniai-öbölben több mint 150 emlőst tanulmányoztak. Az amerikai–mexikói csapat fotókat készített, bőrmintákat vett, és kiderítette, hogy a bálnák olyan hólyagokkal rendelkeztek, melyeket a nap károsító hatása okozott. A Királyi Társaság Proceedings B folyóiratában megjelent tanulmány arra a költekeztetésre jutott, hogy a sötétebb bőrű bálnák a nap okozta kár kevesebb jelét mutatják.

A csapatot az érdekelte, milyen hatásai vannak a vadvilágra a megnövekedett ultraibolya sugárzásnak. Laura Martinez-Levasseur – a Londoni Zoológiai Társaság kutatója – vezette a vizsgálatot. Magyarázata szerint, a bálnák jó modellek ehhez, mivel „fel kell jönniük a felszínre levegőt venni, szocializálódni és táplálni utódaikat, ami azt jelenti, hogy gyakran a nap teljes erejének vannak kiszolgáltatva.”

Martinez-Levasseur és csapata – a mexikói CICMAR tengerkutató központból – kék bálnákat, ámbrásceteket, és közönséges barázdásbálnákat vizsgáltak három éves időszak alatt. A bálnák bőréről készült, nagy felbontású fotókat tanulmányozták, emellett bőrmintákat vettek azon területekről, melyek hólyagosnak tűntek. A minták mikroszkópos vizsgálat felfedte, hogy a hólyagokat leégés okozta. A kutatók emellett azt találták, hogy a nap okozta károsodás jelei sokkal súlyosabbak a halványabb bőrű kék bálnáknál, mint a sötétebb barázdásbálnáknál.

Ahogy az embereknél, a sötétebb bőrű bálnáknak több sejtje van, mely a sötétbarna melanin pigmentet állítja elő. Az embereknél ez a pigment akkor képződik, amikor a DNS-t UV-sugárzás károsítja. Úgy tűnik, hasonló reakció figyelhető meg a bálnáknál. A kék bálnáknál a leégés tünetei a jelek szerint súlyosbodtak a vizsgálati időszak alatt. „Ez az első bizonyíték, hogy a napsugarak a bálnáknál is bőrkárosodást okozhatnak” – mondja Martinez-Levasseur. „A kék bálnáknál a bőrkárosodás súlyosbodása aggódásra ad okot, ám jelen pillanatban egyelőre nem tudjuk, mi váltotta ki. Valószínű jelölt az emelkedő ultraibolya-sugárzás, akár az ózon csökkenése, akár a felhőtakaró szintjének változása miatt.”

Edel O'Toole professzor, a Londoni Egyetem bőrspecialistája, aki szintén részt vett a tanulmányban elmondta, „ahogy az embereknél elvárható, a napon több időt töltő bálnafajok is nagyobb arányú leégést szenvednek el. Előrejelzésünk szerint, a bálnák súlyosabb leégést tapasztalhatnak meg, ha az ultraibolya-sugárzás aránya tovább nő.”

Ez a vizsgálat nem mutatott ki bőrrákra utaló jeleket az emlősöknél, ám a csapat folytatja a tanulmányt, hogy kiderítse, az állatok genetikai szinten miként reagálnak a nap okozta károsodásra, és ez adatokat szolgáltathat a hosszú távú hatásokról.

Martinez-Levasseur szerint, valószínűleg, más fajokat is érint az UV-károsodás, különösen a szőrtelen élőlényeket, többek között, azon kétéltűeket és a tengeri emlősöket, melyek a pólusokon élnek, ahol az ózonréteg hanyatlása a legdominánsabb. Elmondta, abban reménykedik, a kutatás más szakemberek számára is lehetőséget jelent, hogy a napsugárzás okozta károkat vizsgálják az élővilágon.

(hirado.hu/BBC)