A Curiosity elvégezte első közeli kőzetvizsgálatát

A Curiosity első alkalommal érintett marsi kőzetet robotkarjával, majd elindult eddigi leghosszabb útjára.

A robotfelderítő az utóbbi néhány napot egy furcsa, piramis alakú kőzet – az úgynevezett Jake Matijevic – vizsgálatával töltötte, kipróbálva rajta 2,1 méteres robotkarja néhány készülékét. Ezek az eszközök felölelik az elemi összetételt vizsgáló alfa-részecske röntgenspektrométert (APXS) és a MAHLI (Mars Hand Lens Imager) közeli képeket készítő kamerát.

A robot ezeket az elsődleges „kontakt vizsgálatokat” szombaton és vasárnap kezdte meg. „Tudományos vizsgálatot végeztem! Az első kontakt vizsgálatomat a Jake kőzeten” – írta a Curiosity csapata szombaton a robot Twitter oldalán, melynek 1,1 millió követője van.

A Curiosity ezen kívül ChemCam készülékénél lézerét is bevetette. Ez a műszer az elpárologtatott darabok alapján vizsgálja a kőzet összetételét. Az eredmények összehasonlítása segít egymáshoz igazítani a két készüléket. A CHemCam munkálatok hétfőn fejeződtek be, amikor is a Curiosity elindult 42 méteres útjára. Ez az eddigi leghosszabb egynapos út augusztus 5-i, Gale-kráterbeli landolása óta.

A robotfelderítő a 400 méterre elterülő Glenelg felé tart. A hétfői indulás előtt már mintegy félúton járt. A kutatók hamarosan megkeresik azokat a homokos területeket, ahol első alkalommal kipróbálhatják a Curiosity „lapátoló” rendszerét. A robotkar némi marsi port gyűjt be, majd a fedélzeten lévő elemző műszerekbe – úgymint SAM (Sample Analysis at Mars) és CheMin (Chemistry & Mineralogy) – helyezi. A kőzetfúró első alkalmazása valamikor ezt követően várható.

Míg a kutatócsapat nagyon kíváncsi arra, mit találhat a Curiosity a Glenelgnél, a 2,5 milliárd dolláros robot fő célja a Sharp-hegy lába. Ez a furcsa képződmény 5,5 kilométerre magasodik a Gale-kráter szívében, lábánál olyan nyomokat találtak, melyek a múltbeli folyékony víz jelenlétére utalnak.

A hegyláb 10 kilométerre található a Curiosity landolási helyétől. A robot – melynek fő célja meghatározni, hogy a Gale-kráter hordozhatott-e valaha mikrobiális életet – az év vége felé indulhat a képződményhez.

A Jake Matijevic kőzet nevét a Curiosity egyik vezető mérnökéről kapta, aki augusztus 20-án hunyt el.

(hirado.hu/Space.com/NASA)