A Curiosity képein a Mojave-sivataghoz hasonlít a marsi tájkép

A kaliforniai Mojave-sivataghoz hasonlít leginkább az ősi Gale-kráter, ahol az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Curiosity nevű marsjárója landolt.

A radioizotópos termoelektromos generátorral működő egytonnás Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) nyolc hónapos útja során 566 millió kilométert tett meg azért, hogy két földi éven át kémiai vizsgálatokat végezhessen a vörös bolygón. Feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése.

A landolás óta a Curiosity egy sor alacsony felbontású képet küldött a Földre, amelyeket a robotkar kamerájával és a veszélyjelző kamerákkal készített. Küldött egy videót is, amelyen a leszállása utolsó két és fél percét örökítette meg.

A Mars-járó szerdán sikeresen felemelte a fő kameráit és a navigációs kamerákat tartó árbocot, ennek köszönhetően immár kiváló fekete-fehér képeket továbbított, csütörtökön elkészítette az első 360 fokos, körpanorámás felvételeit is környezetéről.

A NASA által szerdán közzétett alacsony felbontású, fekete-fehér képeken hatalmas, üledék által kitöltött síkság látszik, a távolban a kráter peremét szegélyező alacsony hegylánccal. „Határozottan a Földre emlékeztet ez a táj!” – foglalta össze első benyomásait John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) tudósa, a küldetés vezető kutatója. Hozzátette, az üledék a hegyvonulat eróziójának „törmeléke”, amelyet a víz mosott bele a kráterbe.

A víz nyomai a vörös bolygón arra utalnak, hogy egykor lehetett valamiféle élet a Föld legközelebbi szomszédján.

Grotzinger kiemelte, hogy a felvételeken láthatók azok a „horzsolások” is, amelyeket a hétfői leszállás során a segédrakéták okoztak, felverve a felszínt borító port. Fél méter mély árok keletkezett, amelynek alján már a marsi sziklás kőzetek vannak.

„Igen értékes információhoz jutottunk a továbbiakra nézve azáltal, hogy ismerjük a portakaró vastagságát” – mondta az amerikai tudós.

Jennifer Trosper, a küldetés menedzsere felfedte, hogy Mars-járó radioizotópos termoelektromos generátora több energiát termel, mint várták. Ennek köszönhetően meghosszabbodhat a Curiosity élettartama.

A menedzser kitért arra is, hogy a rover környezetében a hőmérséklet valamivel magasabb, mint gondolták, a tudósok keresik a jelenség okát. Trosper nem bocsátkozott részletekbe, de a NASA eredetileg azt valószínűsítette, hogy a Mars-járó leszállási helyén a hőmérséklet mínusz 90 és 0 Celsius-fok között lesz.

A Curiosity végső úti célja a Gale-kráter közepén található, öt kilométer magas, rétegezett szerkezetű hegy, mielőtt azonban az egytonnás rover elindulna, többhetes „egészségügyi” vizsgálatoknak vetik alá. A számítások szerint akár egy évbe is beletelhet, míg a Mars-járó végül a hegy lábához ér.

(hirado.hu/MTI)