A Discovery megérkezett végső nyughelyére

A NASA csütörtökön leszállította a Discovery űrsiklót a Smithsonian Nemzeti Repülési és Űrhajózási Múzeumnak. A leghosszabb szolgálatot magáénak tudható emberes űrrepülőgép ünnepélyes ceremónia során kerül új helyére.

Az átadást figyelemmel követte az a több mint két tucat űrhajós is, aki a Discovery 39 misszióján és több mint 365 űrben töltött napján részt vett. A ceremónia nyitotta meg azt a négynapos fesztivált, amelynek során a nyugalmazott űrsikló elfoglalja végső helyét a Steven F. Udvar-Hazy Központban.

A Discovery hétfőn indult a Kennedy Űrközpontból és a washingtoni Dulles Nemzetközi Repülőtéren landolt a NASA átalakított Boeing-747 óriásgépén. A leszállás előtt a duó történelmi elrepülést végzett Washingon számos területe felett.

Csütörtök reggel a Discoveryt a ceremóniára azon űrsiklóval szemben állították fel, amely lehetővé tette saját útjait is. A prototípus Enterprise soha nem jutott az űrbe, azonban a hetvenes évek második felében egy sor fontos repülési és landolási tesztet végzett. 1985 óta a múzeum „lakosa”. 2003 decemberében az Udvar-Hazy Központ McDonnel-űrhangárjában állították ki.

A Discoverynek helyet biztosítva, a Smitshonian az Enterprise tulajdonjogát 2011-ben visszaadta a NASA-nak. Az űrügynökség így a tesztsiklót az Intrepid Tengeri, Légi és Űrkutatási Múzeumnak adta át, amely egy második világháborús, átalakított repülőgép-anyahajó, s amelyet a New York-i Hudson folyónál horgonyoztak le.

A két űrhajó a ceremónia után elválik egymástól, a Discovery nyughelyére megy, míg az Enteprise-t a közeli repülőtérre viszik, ahol az óriásgépre szerelik. Amennyiben az idő engedi, a prototípust hétfőn szállítják át a New York-i John F. Kennedy Nemzetközi Repülőtérre.

A Discovery volt a NASA űrsikló flottájának első képviselője, melyet nyugdíjba küldtek. Utolsó missziója – az STS-133 – 2011. február 24-én indult és március 9-én landolt. Az űrsikló 39 küldetést végzett el, 365 napot töltött az űrben, 5830 alkalommal kerülte meg a Földet és 238 millió 539 ezer 663 kilométert tett meg.

A Discovery volt a flotta harmadik űrsiklója, amely az égbe emelkedett. Számos missziója technológiai és tudományos mérföldköveket célzott, többek között a Hubble űrteleszkóp 1990-es felbocsátását és az Ulysses napszonda ugyanazon évi kihelyezését. A flottavezető Discovery is visszatért a repüléshez a Challenger és a Columbia tragédiái után.

Az első űrsikló volt, amely meglátogatta a Nemzetközi Űrállomást, és felszállította legnagyobb laboratóriumát. Pilótafülkéjében ült az első afroamerikai parancsnok, Frederick Gregory, az első amerikai női pilóta, Eileen Collins, valamint a Mercury asztronautája, John Glenn, aki 77 évesen ismét visszatért fedélzetén az űrbe.

(hirado.hu/Space.com)