A fúrásminta vizsgálatára készül a Curiosity

A Curiosity robotfelderítő hazaküldött néhány fotót, amelyek megerősítik, hogy mintákat sikerült kinyernie egy kőzetből.

A robot 6,4 centiméteres lyukat fúrt február 8-án egy marsi kőzetkibúvásba, és a kutatók először február 20-án láthatták lapátján a mintát, amely arra vár, hogy a Curiosity elemző készülékeibe helyezze.

Louise Jandura, a Sugárhajtású Laboratórium kutatója és a Curiosity mintavételező rendszerének vezető mérnöke elmondta, ez az első alkalom, hogy bármely robot – akár statikus, akár mobilis – kőzetbe fúrt a Marson mintavételezés céljából. „Sőt, ez az első alkalom, hogy egy robot a Földön kívül máshol kőzetet fúrjon meg. Az űrkorszak öt évtizede alatt ez igazán ritka esemény.”

A Curiosity tavaly augusztus 5-én éjjel landolt a hatalmas Gale-kráterben, elindítva kétéves elsődleges misszióját, melynek célja meghatározni, hogy a régió hordozhatott-e mikrobiális életet. Tíz tudományos műszere és 17 kamerája mellett fúróját kulcsfontosságú eszköznek tekintik a kutatásban, mivel lehetővé teszi, hogy a kutatók mélyebben betekintsenek a marsi kőzetekbe a múltbeli lakhatóság nyomait keresve. Erre korábban egyetlen marsi robot sem volt képes.

A robotkarra elhelyezett fúró a kutatók szerint bepillantást enged a kőzet mélyébe, a bizonyítékok egyfajta időkapszuláját nyitja fel, amely a 3-4 milliárd évvel ezelőtti marsi állapotról „mesélhet”. Az első fúrási helyszín szerintük igen érdekes időkapszula.

A Curiosity a John Klein névre elnevezett kőzetkibúvásnál fúrt, melyet világos színű erek és más olyan jellegzetességek tarkítanak, amelyek valamikori folyékony vízre utalnak. „Mindezek a tulajdonságok arról árulkodnak, hogy e régió kőzetei gazdag geológiai történettel rendelkeznek, és információkkal szolgálhatnak a víz és a kőzetek között lezajlott számos kölcsönhatásról” – állítja Joel Hurowitz, a csapat kutatója.

A szakemberek több mindent megtudnak majd erről a történetről, amikor a mintát a Curiosity kulcsfontosságú két műszere – CheMin (Chemistry and Mineralogy) és SAM (Sample Analysis at Mars) – egyikébe helyezi. Erre a következő néhány napban kerítenek sort.

A Curiosity a begyűjtött port felhasználta már mintakezelő rendszerének tisztítására is, hogy ezzel biztosítsa a rendszer lehetséges földi szennyeződésektől való megtisztítását. Egy apróbb szoftverhiba késleltette a minta CheMinbe vagy SAM-be szállítását, azonban a kutatócsapat talált megoldást.

A csapat még egy lehetséges problémát ismert fel a mintakezelő hardverrel kapcsolatban. A mérnökök két modellt építettek, hogy a Földön teszteket futtathassanak, és a szita – mely a több mint 150 mikron széles részecskéket kiszűri – elkezdett leválni az egyikről. Minderre azonban csak túl sok használat után került sor, és a szita működőképes maradt.

A csapat aláhúzta, hogy a Curiosity mintavételező felszerelésével semmilyen probléma nincsen. Ennek ellenére intézkedtek, hogy csökkentsék szitájának terhelését, és a mintákat 60 perc helyett 20 percig szitálják. Ezt a Curiosity korábban már talajmintákkal is elvégezte.

Az eddigi teszteredmények és a hardver Marson elvárható használata alapján nagyon bízunk benne, hogy az elsődleges misszió alatt és talán azon túl is használni tudjuk majd ezt a hardvert – mondták a kutatók.

(hirado.hu/Space.com)