A Mars kapott elsőbbséget a NASA-nak kitűzött célok között

Marsi kőzetek hazahozása lehet a NASA elsődleges célja az elkövetkező évtizedben – áll egy kutatói jelentésben. A vizsgálat a Jupiter jeges Európa holdjának meglátogatását is javasolja, amely – a szakemberek szerint – felszíne alatt folyékony vizet rejteget.

Ám, amennyiben az űrügynökség nem engedheti meg az ilyen több milliárd dolláros missziókat, akkor a kisebb küldetéseket kell előtérbe engedni. Az amerikai Állami Tudományos Akadémia bizottságának javaslatai nem kötelezők, de valószínűleg erősen befolyásolják majd a NASA döntéseit.

Ahogy neve is utal rá, a Bolygótudomány évtizedes felmérését tízévente szervezi meg az amerikai Állami Tudományos Akadémia. A Naprendszerben lévő más bolygók és egyéb objektumok tanulmányozását célzó missziók fontosságát rangsorolja. A jelentés, amelyet hétfőn tettek közzé, a 2013–2022 közötti időszakot fedi le. Azt javasolja, hogy a NASA elsődleges feladatának a marsi kőzetminták visszahozatalát tűzze ki. Az ilyen kőzetek Földre hozása lehetővé tenné, hogy a kutatók sokkal szélesebb eszközkészlettel tanulmányozzák őket, mint amennyit egy marsi robotba be lehet pakolni.

A költségvetési korlátok miatt a bizottság azt javasolta, hogy a missziónak csak első szakaszával foglalkozzanak az elkövetkező évtizedben, és ez a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C) robot, amely megtalálná és összegyűjtené a mintákat. A második misszió később ezeket a mintákat marsi pályára juttatná, majd egy harmadik visszahozná őket a Földre. A MAX-C becsült költsége 3,5 milliárd dollár, a bizottság abban reménykedik, hogy a NASA úgy tudja kialakítani a dizájnt, hogy egy milliárdot le lehet faragni a költségekből.

A második legfontosabb nagy missziónak egy, az Európát célzó szondát jelöltek meg. Ez a szonda kiértékelné a jupiteri hold potenciálját az élet hordozására úgy, hogy megpróbálja megerősíteni egy óceán jelenlétét, és meghatározni, hogy ez a víztömeg milyen mélyen rejlik a hold jeges felszíne alatt. A misszió, melynek becsült költsége 4,7 milliárd dollár, a hold felszínét is vizsgálná, hogy segítsen meghatározni a jövőbeli küldetések számára érdekes landolási helyeket.

A NASA már jelenleg is tanulmányozza a koncepciót egy lehetséges egyesült misszió részeként az Európai Űrügynökséggel, amely a Ganümédészhez szolgáltatnak egy keringő egységet, ez a Jupiter másik holdja, amely szintén lehetséges óceánt rejtegethet felszíne alatt.

Az egyéb, nagyobb küldetések között, amelyek kisebb prioritással esnek latba, megtalálható egy keringő és légköri egység elküldése az Uránuszhoz, keringő egység a Szaturnusz jeges Enkeladusz holdjához, amely a felszín alatt folyékony vízmennyiséget rejtegethet, illetve egy keringő egység a Vénusz klímájának szemrevételezéshez. A bizottság emellett ösztönöz egy kisebb, a marsi nyomgázokat vizsgáló missziót a bolygón észlelt metánforrás meghatározására. A NASA és az ESA már tervez egy ilyen küldetést 2016-ra.

A legfontosabb, közepes méretű küldetések rövid listáján, többek között, üstökös felszínéről gyűjtött minta hazahozatala, a Hold déli pólusánál lévő hatalmas becsapódási medence mintavételezése, légköri szonda a Szaturnuszhoz, a Jupiter orbitális pályáján lévő aszteroidák vizsgálata, valamint egy Vénusz-szonda indítása áll.

A NASA bizonytalan költségvetésétől függ majd, hogy e missziók közül mennyi indulhat el. Amennyiben a büdzsé túl szorosnak ígérkezik, a bizottság azt javasolja, hogy a nagyobb missziók mindegyikét vagy néhányat napoljanak el, és ne a kisebb vagy közepes missziókat írják le.

(hirado.hu/New Scientist)