A tollas dinoszauruszoknak is lehettek tetveik

A nem madárszerű, tollas dinoszauruszok idejük nagy részét a rajtuk élősködő rovarok levadászásával és vakarózással tölthették. Az új vizsgálat azt sugallja, hogy bizonyos dinoszauruszok voltak a tetvek első állati gazdái.

Kevin Johnson, a vizsgálat vezetője szerint kutatásuk azt sugallja, hogy mind a madárak, mind az emlősök tetvei a dinoszauruszok tömeges kihalása előtt kezdtek diverzifikálódni. „Ha azt vesszük, mennyire elterjedtek a tetvek a madarakon, és bizonyos mértékig az emlősökön, akkor a múltban valószínűleg a gazdaállatok széles körén – talán a dinoszauruszokon is – élősködtek.”

Ezt a nézőpontot erősíti maga a tanulmány is. „Az adatok korai-közép kréta (115-130 millió évvel ezelőtt) kori eredetet adnak a tetveknek, ami azt sugallja, hogy ezek a paraziták már valószínűleg a tollas teropoda dinoszauruszokat is megfertőzték.” Johnson, az Illinois Egyetem ornitológusa és kollégái azt követően jutottak a dinoszaurusz-tetű konklúzióra, hogy létrehozták a tetvek részleges családfáját. Mindehhez 69 modern tetűcsaládtól származó gének DNS-szekvenciáit hasonlították össze.

A génszekvenciákban előforduló változásokról úgy hiszik, az ugyanazon alap állatcsoportban lévő különböző fajok kapcsolatának megbízható mértékei. Mivel ezek a változások az idők folyamán felhalmozódnak, arra is felhasználhatók, hogy az organizmusok rokon csoportjai evolúciójának durva időskáláját létrehozzák. A tetű családfa azt jelzi, hogy a röpképtelen rovarok már jóval azelőtt jelen voltak, hogy a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtt kihaltak.

Míg bárki, akinek már volt dolga tetűvel, tudja, mennyire ellenállóak és szívósak a rovarok, mégis meglepő tudni, hogy ilyen régóta jelen vannak a Földön. A legidősebb eddig ismert fosszíliák, amelyek a modern madár- és emlőscsoportokra emlékeztetnek, kevesebb mint 65 millió évesek – magyarázza Johnson. Ezért korábban azt hitték, hogy a főbb madár- és emlőscsoportok – valamint a testükön élősködő rovarok – csak a dinoszauruszok kihalása után jelentek meg.

Ám a tetűk DNS-eredményei azt jelzik, hogy a modern madarak és emlősök már akkor jelen voltak, amikor a nem madárszerű dinoszauruszok kihaltak. A kutatók ezt abból látják, hogy az egyes tetűfajok specializálódott tulajdonságokat fejlesztettek ki, így alkalmazkodnak egy bizonyos gazdaállathoz. A szárnytetvek, például, hosszú testre tettek szert, ami lehetővé teszi számukra, hogy beékelődjenek a tollrostokba, így elkerüljék a tollászkodást. Az ürgetetvek fejük tetején vájatokkal rendelkeznek, amelyekkel rákapcsolódhatnak egyetlen szőrszálra.

Ezek a specializálódott tulajdonságok megnehezítik a tetvek számára, hogy gazdafajt váltsanak. Ennek eredményeképpen evolúciós történelmük nagyon szorosan egybevág gazdafajaikéval. Ez a történelem bizonyítékot nyújt az emlősök és madarak jelenlétére már 65 millió évvel ezelőtt.

„A tetvek olyanok, mint az élő fosszíliák” – magyarázza Vincent Smith, a vizsgálat társszerzője. – Múltunk adatai meg vannak írva ezen parazitákban, és evolúciós történelmük rekonstruálásával, markerekként alkalmazhatjuk őket a gazdafajok evolúciós történetének megismerésére” – teszi hozzá.

Amennyiben a dinoszauruszok tényleg szenvedtek tetvektől – ahogy a kutatók erősen gyanítják –, talán a madarak is tőlük örökölték meg a parazitákat.

(hirado.hu/DiscoveryNews)