Agyi különbségeket tártak fel a csimpánzok és a bonobók között

Mostanáig rejtélyt jelentett, hogy két legközelebbi, modern főemlős rokonunk – a csimpánz és a bonobó – miért rendelkezik olyan eltérő szociális jellegzetességekkel annak ellenére, hogy ugyanazon nemhez tartozik.

Az agyuk összehasonlító elemzését elvégző új tanulmány neuroanatómiai különbségeket mutat, amelyek felelősek lehetnek ezen viselkedésekért, a csimpánzoknál sokkal általánosabb agressziótól indulva a bonobókbál fellelhető szociális toleranciáig.

James Rilling, a vizsgálat vezető antropológusa szerint figyelemreméltó, hogy az adatok a jelek szerint egyeznek azzal, amit az emberi agyról és viselkedésről tudunk. „Az embereknél az aggódást, empátiát és az agresszió gátlását összekapcsoló idegi áramkör a bonobóknál sokkal fejlettebb, mint a csimpánzoknál.” A Social Cognitive and Affective Neuroscience folyóiratban publikált eredmények a csimpánzok és bonobók idegrendszerének eddigi legátfogóbb összehasonlító elemzését nyújtják.

Rilling szerint azzal, hogy hozzájárul ismereteinkhez arról, az agy anatómiája hogyan kapcsolódik a szociális viselkedéshez, a tanulmány adatokat nyújthat az agy olyan működési zavarairól, amelyek az emberi szociális viselkedést érintő rendellenességek – mint pszichopátia és autizmus – mögött rejtőznek.

A csimpánzok és bonobók mintegy hatmillió évvel ezelőtt váltak el az emberekkel közös ősüktől, míg egymástól csak 1-2 millió éve. Evolúciós szempontból ezen relatíve rövid szeparáció ellenére, a két faj szociális viselkedése jelentős különbségeket mutat. A csimpánzokkal összehasonlítva, a bonobók nyugtalanabbak, kevésbé agresszívek, szociálisan toleránsabbak, játékosabbak, többet párosodnak és talán empatikusabbak is. „A csimpánzok hajlamosak a konfliktusokat agresszíven megoldani, míg a bonobók nagyobb valószínűséggel alkalmaznak olyan viselkedésbeli mechanizmusokat, mint a szex és a játék, hogy oldják a feszültséget” – mondja Rilling. „A két faj szociális viselkedése az emberi populáción belüli egyéni különbségeket tükrözi.”

Rilling az Emory Egyetem darwini idegtudományi laboratóriumának vezetője. Itt nem invazív idegi képalkotó technológiát alkalmaznak, hogy összehasonlítsák az ember és más főemlősök neurobiológiáját. Elmondása szerint amellett, hogy a neuroanatómia és a különféle szociális viselkedések közötti kapcsolatokat térképezik fel, vizsgálják azon biológiát is, ami a fajok fejlődése és differenciálódása alapjául szolgál.

Képalkotó és analitikai technikákat alkalmaztak a csimpánz–bonobó vizsgálathoz. Az eredmények azt mutatták, hogy a bonobóknak sokkal fejlettebb áramköreik vannak a limbikus rendszerben – az agy úgynevezett emocionális része – lévő kulcsfontosságú csomópontokban, beleértve az amigdalát, a hipotalamuszt és az úgynevezett anterior insulát. Ez utóbbi és az amigdala az emberi empátiában is szerepet játszanak.

„Az is kiderült, hogy az amigdalát és a prefrontális kérget (a homloklebeny elülső része) összekapcsoló idegi pálya a bonobóknál nagyobb, mint a csimpánzoknál. Amikor a mi amigdalánk érzékeli, hogy tevékenységeink másnak fájdalmat okoznak, ezt a pályát használhatjuk arra, hogy viselkedésünket proszociális – a másikat segítő – irányba módosítsuk” – mondja Rilling.

Az elemzés szerint a csimpánzoknál a vizuális rendszer pályái fejlettebbek. A korábbi kutatás azt sugallta, hogy ezek a pályák fontosak az eszközhasználathoz, mely képességet érintően a csimpánzok jobbnak tűnnek a bonobóknál.

(hirado.hu/ScienceDaily)