Az elefántok tudják, hogyan működjenek együtt

Egy átfogó kísérletsorozat videofelvétele felfedte, hogy az elefántok felismerik, ha szükségük van egy társuk segítségére.

A tesztben két állatnak kellett együtt dolgoznia. Mindketten kötelet vontak annak érdekében, hogy egy platformot maguk felé húzzanak. Az elefántok egyértelmű felfogása az együttműködés szükségéről a kutatók szerint azt mutatja, hogy az intelligens, szociálisan komplex állatok „elit csoportjába” tartoznak.

A Cambridge-i Egyetem kutatói építették meg a szerkezetet, amelyet eredetileg csimpánzoknak terveztek. A vizsgálat a PNAS tudományos folyóiratban jelent meg. Dr. Joshua Plotnik, a vizsgálat vezetője szerint izgalmas volt olyan módszert találni, amellyel az elefántok viselkedését ilyen részletekbe menően vizsgálhatják. „Méretük miatt igen nehéz az emlősökkel dolgozni. Látjuk, hogy nagyszerű dolgokra képesek a természetben, de a kísérletből látszik, hogy ténylegesen együttműködnek.”

A vizsgálatban részt vevő ázsiai elefántokat – Elephas maximus – már megtanították, hogy a kötelet meghúzva, a platform feléjük közeledik, és a rajta lévő táplálék-jutalom elérhetővé válik. Ám a Lampang provinciában lévő Thai Elefántvédelmi Központban felállított szerkezet új csavart vitt ebbe az egyszerű feladatba. Az egyik kötelet a platform körül végig befűzték, így, ha az egyik végét húzták meg, akkor egyszerűen kicsusszant és a platform nem mozdult. Ám, ha egy-egy elefánt fogta meg a kötél két végét és meghúzta, a platform megindult, és hozzájuthattak a finomságokhoz.

„Amikor az egyik elefántot a másik előtt engedtük be, gyorsan megtanulták, hogy megvárják társukat, mielőtt meghúzták volna a kötelet” – mondja Plotnik. „Hamarabb megtanulták a szabályt – megvárni a partnert –, mint a csimpánzok ugyanezen feladatnál.” Emellett az egyik elefánt – a vizsgálat legfiatalabbika – gyorsan megtanulta, hogy húznia sem kell, mégis hozzájut a finom falatokhoz. „Lábát rárakta a kötélre, így az egész munka társára hárult” – mondja a kutató.

Számos szakember, fotós és filmgyártó dokumentálta már a vadon élő elefántok figyelemreméltó viselkedését, többek között a más elefántokat érintő „célzott segítségnyújtást”, ha az egyed sárba ragadt. Olyan jelentések is napvilágot láttak, hogy az elefántok a jelek szerint meggyászolják halottaikat.

Plotnik szerint mi, emberek, szeretjük magunkat egyedülállónak képzelni, ám rendszerint kiderült, hogy ez nem így van. Már csak egyvalami maradt ilyen, a nyelv. Ám a csodálatosan komplex viselkedések – kultúra, eszközhasználat, szociális interakció – az állatvilágban is megtalálható.”

Amellett, hogy a szociális komplexitás evolúcióját érintő tudásunkat bővíti, Plotnik abban reménykedik, hogy eredményei segítenek e veszélyeztetett állatok védelmében. „Minél jobban megismerjük intelligenciájukat, annál megfelelőbb megoldásokat fejleszthetünk ki, például, az ember–elefánt konfliktusok kezelésére.”

(hirado.hu/BBC)