Becsapódtak a Holdba az ikerszondák

Közép-európai idő szerint hétfő este 23.30-kor a Holdba csapódtak az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) ikerszondái. A NASA Sally K. Ride, Amerika első női űrhajósa és a missziós csapat tagja után nevezte el azt a hegyet, ahol hétfőn becsapódtak az iker Hold-szondák, Ebb és Flow.

Körülbelül egy órával a hétfőre tervezett becsapódás előtt a földi irányítók begyújtották a hajtóműveket, hogy elfogyjon az üzemanyag, majd az óránkénti 6050 kilométeres sebességgel haladó űrszondák 30 másodperces különbséggel az Északi-sark közelében lévő egyik hegybe csapódtak. A helyszínt úgy választották, hogy semmiképp se tegyenek kárt az Apollo-küldetések relikviáiban.

A manővert úgy tervezték, hogy pontosan meg lehessen határozni a tartályokban maradt hajtóanyag mennyiségét. Ez segíti majd a NASA mérnökeit, hogy tökéletesítsék a későbbi missziók üzemanyagigényét előrevetítő számítógépes modelljeiket.

Ebb 4 perc 3 másodpercre, míg Flow 5 perc 7 másodpercre gyújtotta be hajtóművét – közölte David Lehman, a misszió projektmenedzsere. – A misszió utolsó fontos adatmennyisége volt ez, fontos információkkal – tette hozzá.

A szondák robbanást túlélő darabjai a kutatók szerint valószínűleg sekély kráterekbe temetődtek. A kráterek méretét a Lunar Reconnaissance Orbiter képei alapján állapítják majd meg a következő hetekben.

A 2011 szeptemberében indult duó 2012. január elseje óta kering égi kísérőnk körül. Szándékosan semmisítették meg őket, mivel magasságuk nem volt megfelelő, és üzemanyaguk is kevés volt a további tudományos vizsgálódáshoz. Sikeres elsődleges és meghosszabbított missziójuk az eddigi legnagyobb felbontású gravitációs térképet nyújtja bármely égitestről.

A becsapódás a GRAIL-misszió sikeres végét jelentette. Ez volt a NASA első planetáris missziója, amely kizárólag az oktatást és az ismeretterjesztést célzó kamerákat is vitt magával. Ride – aki júliusban hunyt el a hasnyálmirigyrákkal folytatott 17 hónapos harca után – vezette a GRAIL MoonKAM (Moon Knowledge Acquired by Middle School Students) programot saját cégén keresztül.

Elsődleges tudományos készüléke mellett mindkét szonda hordozott egy olyan kamerát, amely több mint 115 ezer felvételt készített a holdi felszínről. A célpontokat középiskolai diákok javasolták, a képeket is ők fogják tanulmányozni. A szondák nevét Ride és csapata választotta ki szintén a diákok javaslataiból.

A NASA 471 millió dolláros összköltségű programjának keretében a GRAIL-űrszondák (Gravity Recovery and Interior Laboratory) a Hold gravitációs terét és belső szerkezetét kutatták. A kisebb mosógép méretű űreszközöket, amelyek a „keresztségben” az Ebb és a Flow nevet kapták, 2011. szeptember 10-én indították útnak a floridai Cape Canaveral légi támaszpontról.

Korábbi űrszondák már kutatták a Hold „slampos” gravitációs terét, a GRAIL-ikrek viszont az első kozmikus eszközök, amelyeket kizárólag erre a célra terveztek. A páros poláris pályán haladva, egymással „kergetőzve” keringett. Az átlagos távolság 200 kilométer volt közöttük, ám ez változott, köszönhetően a Holdon tapasztalható regionális gravitációs eltéréseknek, amelyeket az űrszondák fedélzetén működő speciális rádióadók segítségével rögzítettek, feltérképezve az égitest tömegeloszlását.

A gravitációs térképeket március és május között készítették el az űrszondák, amikor 55 kilométeres magasságban keringtek a Hold körül. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a Hold sokkal „megviseltebb”, mint eddig hitték a tudósok: kérge vékonyabb és széttöredezettebb a feltételezettnél amiatt, hogy aszteroidák és meteorok egy évmilliárddal ezelőtt „tűz alá vették” az égitestet.