Csillagmozgást kapott lencsevégre a Hubble

A Hubble Űrteleszkóp segítségével egy csillagászcsoportnak sikerült megmérnie egy sztelláris halmaz csillagainak mozgását.

A legtöbb csillag ilyen halmazokban alakul ki, és ez a különleges csoport – az NGC 3603-ban – az egyik legnagyobb és legsűrűbb a Tejúton. A fiatal csillaghalmaz több mint 10 ezerszeres Naptömeget foglal magába egy mindössze három fényév széles területen. A halmaz 20 ezer fényévre található a Földtől.

A kutatók felfedezték, hogy a halmazban lévő csillagok nem az elvárt módon mozognak. A felfedezés új fényt vet arra, hogyan fejlődnek és oszlanak meg ezen sztelláris óvodák. Boyke Rochau, a Max Planck Intézet kutatója és a vizsgálat vezetője szerint a halmaz a Napnál kettő-kilencszer nagyobb tömegű csillagokat tartalmaz.

Elmondása szerint ő és csapata megfelelő módszert keresett mozgásuk követésére, hogy „megvizsgálhassák e fontos objektumok dinamikus evolúcióját, és megfigyeljék, milyen hosszú ideig maradnak életben a halmazok.” Magyarázata szerint a Hubble „kivételes pontossága” lehetővé tette, hogy elvégezzék a vizsgálatot. „A Hubble két felvételét tudtuk tanulmányozni erről a halmazról. A felvételeket egy évtized választja el egymástól” – magyarázza.

Az 1997-ben és 2007-ben készült fotók segítségével a csapat több mint 800 csillag pontos sebességét mérte le. Ezek a mérések felfedték, hogy a halmaz még nem „nyugodott le”, ahogy a csapat várta volna. A csillagok mozgásának pontos lemérése azt mutatta, hogy sebességük tömegüktől teljesen független maradt, mely a halmaz kezdeti kialakulásának idején fennálló feltételeket tükrözi.  „Amikor egy halmaz egyensúlyba kerül, azt várnánk, hogy az alacsonyabb tömegű csillagok gyorsabban mozognak a nagyobb tömegűeknél, ám itt nem ez áll fenn” – magyarázza Rochau.

A kutatók azt remélik, hogy az ilyen objektumok hosszabb időn át történő tanulmányozásával újabb adatokat szereznek arról, hogy a csillaghalmazok végül miként „oldódnak” fel a galaxisokban.

(hirado.hu/BBC/Space.com)