Egy marsi robotra redukálódhat az európai–amerikai misszió

Amerika és Európa jelenleg azt tervezi, hogy csak egyetlen robotot indít a Marsra 2018-ban.

Az amerikai és európai űrügynökségek (NASA és ESA) azt tervezték, hogy két járművet juttatnak a Vörös Bolygóra egyfajta tandem misszió keretében. Az egyik robot a felszín alatt vizsgálódott volna fúróval, míg a másik érdekes kőzeteket gyűjtött volna be a hazavitelre. Ám a költségeket érintő problémák arra sarkallták a NASA-t és az ESA-t, hogy ezeket a szerepeket egyetlen járműben kombinálják. Az elmélet a partnerek kaliforniai megbeszélése után körvonalazódott. Az ESA tagállamai csütörtökön vitatták meg az ötletet, és széleskörű támogatást nyertek. Számos technikai részletet azonban még ki kell dolgozni.

Az új robot nagyobb lenne, mint a páros koncepció bármelyik résztvevője – ami az ExoMars (ESA) és a Max-C (NASA) lett volna. Az egyik javaslat szerint az új robotot Európában fejlesztetnék ki, és európai-amerikai készülékek elegyével rendelkezne. A NASA szolgáltatná az űrbe jutáshoz szükséges rakétát, valamint az „anyahajót”, amely elszállítja a robotot a Vörös Bolygóra. Ez az új robot úgy landolna a felszínen, ahogyan az amerikai Curiosityt szándékoznak idén letenni a Marson. A 900 kilogrammos Curiosity – más néven Mars Science Laboratory – egyfajta „égi daruval” landol finoman a vörös felszínen.

Amennyiben az egész küldetés költségei megszorítás alá kerülnek, akkor elkerülhetetlennek tűnik, hogy a 2018-as eseményig olyan kevés módosítást hajtsanak végre a landoltató struktúrán, amennyire csak lehetséges. Az átszervezés ellenére, a 2018-as missziós lehetőség céljai nagyjából ugyanazok maradnának. A talajba ásva a múltbeli és modern élet jeleinek kutatása, kőzetek keresése és összekészítése, hogy a későbbi missziók során földi laboratóriumokba juthassanak.

A jelenlegi, igen nehéz financiális helyzetben, Amerika és Európa kénytelen átértékelni a Naprendszer vizsgálatát célzó misszióit. Amerikai bolygókutatók befolyásos csoportja múlt hónapban publikálta jelentését, amelyben elmondta, hogy Amerika marsi tervei túlságosan költségesek, és amennyiben ellenőrizetlenek maradnak, károsíthatják az egyéb űrprojekteket. Az amerikai fél által a 2018-as expedícióra szánt 3,5 milliárd dollár 1 milliárdra csökkentését javasolták. Amennyiben ez nem lehetséges, a csapat szerint a missziót törölni kell.

Európa szintén nyomás alatt áll a kiadások tekintetében. A marsi robotot a tagállamok 2005-ös jóváhagyása óta igyekszik alakítgatni. Ám mindig igazi harcot jelentett, hogy az ambíciókat egy tető alatt tuják tartani az elérhető összegekkel. Mostanáig a legéletképesebb megoldásnak a dupla robotos misszió tűnt Amerikával.

A NASA és ESA vezető szakemberei által javasolt módosítások megrázkódtatást jelentenek majd Európában és Amerikában egyaránt. Ám, míg Amerika nem sokat haladt előre a Max-C robot terveivel, az európai ipar már bemutatta az ExoMars előzetes dizájnját, és készen állt, hogy megkezdje fejlesztését. A kaliforniai, bilaterális tárgyalások egyik kulcsfontosságú eredménye, hogy zöld utat kapott azon keringő egység, amelyet a két ügynökség együtt szeretne 2016-ban a Marshoz küldeni. Ez a szonda – amely a marsi atmoszférában a metán és egyéb nyomokban lévő gáz feltérképezését végzi majd el – szükséges lesz az adattovábbításra, bármely robotkoncepciót érkezik is meg az évtized végén a bolygóra. 

Az ESA tagállamai számára az első lehetőség az egyrobotos koncepció megbeszélésére csütörtökön, a párizsi ülésen merült fel. Olaszország és Nagy-Britannia az a két állam, melyek számára a legtöbb forog kockán. Olaszország – a legtöbb pénz invesztálásával – a 2016-os és 2018-as kampányokat vezetné, Anglia a második legnagyobb hozzájárulóként az európai robot fejlesztésében nyert elsőbbséget. A projekt azonban más nemzeteket is felölel, az ő aggodalmukat is el kell oszlatni, mielőtt az egyrobotos kezdeményezés teljesen alakot ölt.

Az ESA Miniszteri Tanácsának – az európai szervezet kulcsfontosságú politikai és költségvetési fóruma – 2008-as ülésén a tagállamok mintegy 850 millió eurót különítettek el az ExoMars projektre. Széles körben ismeretes, ez az összeg nem elegendő ahhoz, hogy a 2016-os keringő egységet, valamint a 2018-as misszió európai vállalását is kivitelezzék, méghozzá sem egyetlen, nagyobb robotkoncepcióként, sem egy amerikai robot kisebb párjaként.

(hirado.hu/BBC)