Felfedezték Franciaország egyik legnagyobb dinoszaurusz lelőhelyét

Franciaország délnyugati részén, a Charente régió egyik kőbányájában megkezdett ásatások megerősítették, hogy a helyszín az egyik leggazdagabb dinoszaurusz lelőhely az országban.

A több mint négyszáz feltárt csonttal a lelőhely mind a felfedezések mennyisége, mind állapotuk tekintetében figyelemreméltó. A kőfejtő a megkövesedett maradványok széles tárházát nyújtja az alsó kréta korszaktól, mintegy 130 millió évvel ezelőttről.

A leglenyűgözőbb egy 2,2 méternél is hosszabb combcsont, mely talán az Európában ismert, legnagyobb szauropodához tartozhatott. Szokatlan módon, a paleontológusok fosszilizálódott fát, leveleket és magvakat is találtak, melyek lehetővé teszik, hogy újra rekonstruálják a flórát, amely otthont adott az állatoknak. Ezen kivételes leletek alapján, a kutatók abban reménykednek, hogy tisztább képet nyerhetnek az alsó kréta korszak szárazföldi ökoszisztémáiról, melyek Európa ezen régiójában kevéssé vannak dokumentálva.

Bár létezését évek óta gyanítják, a dinoszaurusz-maradványok lelőhelyét Angeac-Charente-ben csak 2010 januárjában fedezték fel az Audoin kőfejtőben. Kiderült, hogy Franciaország leghatalmasabb paleontológiai lelőhelyeinek egyike. A több száz négyzetkilométert lefedő régió alsó kréta kori, agyagos rétegekből áll, melyek a Charente-folyó ősi, hordalékos (alluviális) üledéke alá temetődtek. Az első ásatási misszió – mely idén augusztus és szeptember között, több mint 20 napot ölelt fel – során már több mint 400 csont került elő, ezekből több mint 200 rendkívül érdekes tudományos szempontból.

Az utóbbiak legalább három dinoszauruszfajtól származnak, melyeket két teknős- és három krokodilfaj maradványai mellett találtak meg. A leletek azért is kivételesek, mert a csontok nemcsak nagy számban vannak reprezentálva, hanem rendkívül jó állapotban maradtak fenn, mivel az alsó kréta korszakban az Angeac-Charente régiót befedő láp agyagos üledékei gyorsan eltemették őket.

A leglenyűgözőbb leletek vitathatatlanul az Európában eddig megismert legnagyobb szauropoda maradványai. Combcsontja – melyet jelenleg a helyszínen hagytak – több mint 2,2 méter hosszú, mely azt sugallja, hogy az állat mintegy 40 tonnát nyomott, testhossza elérte a 35 métert. A biológiai kapcsolatok ezen hatalmas növényevő és más fajok között még megállapításra várnak, ám anatómiája nem különbözik a Spanyolországban talált, és ugyanezen időszakból származó leletektől. A kistermetű növényevő dinoszauruszok jelenlétét egy fog és néhány csont támasztja alá. Az idén nyáron feltárt, nagy mennyiségű fosszília – a csontok mintegy 80 százaléka – nagytestű ragadozó dinoszauruszhoz tartozott, melynek testhossza körülbelül 9 méter volt. A combcsontok száma nem kevesebb, mint öt egyedre – fiatalra és kifejlettre – utal.

Az alsó kréta korszak dinoszauruszai igen ritka leletnek számítanak Franciaországban, és általában töredékes maradványok révén azonosítják őket. Eddig mindössze három dinoszaurusz nemzetséget azonosítottak, a madárszerű Iguanodont, és két teropodát, a Genusaurust és az Erectopust. A gazdagabb faunákat – nagy valószínűséggel az angeaci lelőhellyel egykorúakat – Angliában (főleg Wight-szigetén) és Spanyolországban (Cuenca tartomány) írták le. Ezen időszak legfigyelemreméltóbb állati maradványai – többek között tollas, ragadozó dinoszauruszok – Kína Liaoning provinciájában kerültek elő. Az újonnan megtalált angeaci dinoszauruszokat ezen leletekkel is összehasonlítják majd, hogy meghatározzák közös és egyedi jellegzetességeiket. A projekt paleontológusainak következő lépése a felfedezések tanulmányozása és elemzése lesz. 

(hirado.hu/ScienceDaily)