Föld méretű exobolygó a legközelebbi csillagrendszerben

Európai csillagászok a Földével nagyjából megegyező tömegű bolygót fedeztek fel a bolygónkhoz legközelebb eső alfa Centauri csillagrendszerben.

Ez egyben az eddig felfedezett legkönnyebb exobolygó is egy Naphoz hasonló csillag körül. A bolygót az Európai Déli Obszervatórium chilei 3,6 méteres teleszkópjának HARPS készülékével találták meg. Az eredményekről a Nature számolt be

Az alfa Centauri az egyik legfényesebb csillag a déli égbolton és a legközelebbi csillagrendszer Naprendszerünk mellett, mindössze 4,3 fényévnyire található. Valójában hármas csillagrendszer: két, a Naphoz hasonlító csillagot ölel fel, melyek egymás körül keringenek – ezek az alfa Centauri A és B -, illetve egy távolabbi és halovány vörös társat, a Proxima Centaurit. A 19. század óta gondolkodnak a csillagászok azon, lehetnek-e bolygók eme objektumok körül, ám az eddigi vizsgálatok nem hoztak eredményt.

„Megfigyeléseink több mint 450, négy éven át tartó vizsgálatot ölelnek fel a HARPS készülékkel és apró, de valódi jelzést fogtak egy, az alfa Centauri B-t 3,2 naponta megkerülő planétától” – mondja Xavier Dumusque, a vizsgálat vezetője. Az európai csapat az alfa Centauri B csillag mozgásában bekövetkező apró változásokat (imbolygásokat) vizsgálta, melyeket a keringő bolygó gravitációs vonzása vált ki. A hatás parányi, a csillagot másodpercenként nem több mint 51 centiméterrel (óránkénti 1,8 kilométeres sebesség) mozdítja előre és hátra. Eddig ez a legnagyobb pontosságú mérés, melyet eme módszerrel elértek.

Az alfa Centauri B nagyon hasonlít a Naphoz, de némileg kisebb és kevésbé fényes. Az újonnan felfedezett bolygó – alfa Centauri Bb – melynek tömege kissé meghaladja a Földét (1,1-szerese), hatmillió kilométerre kering a csillagtól, sokkal közelebb, mint a Merkúr a Naphoz. A kettőscsillag másik fényes tagjának – alfa Centauri A – orbitális pályája több százszor nagyobb távolságban tartja a csillagot tőle, de még mindig rendkívül ragyogó objektum lehet a bolygó égboltján. Az alfa Centauri Bb közelsége gazdacsillagához rendkívüli felszíni forróságot kölcsönöz neki, mintegy 1227 Celsius-fokot, így nem megfelelő az általunk ismert élet számára.

Ilyen hőmérséklettel Dumusque szerint elképzelhető, hogy a felszín – amennyiben, például, kőzetből áll – nem szilárd, hanem inkább a lávához hasonlít. Annak ellenére, hogy háromcsillagos rendszerben helyezkedik el, az újonnan megtalált világ pályája hosszú távon stabil, ahogy az alfa Centauri B lakhatósági zónájában lévők is – mondják a kutatók.

Ugyanez a kutatócsapat fedezte fel az első exobolygót Nap-szerű csillag körül 1995-ben, és azóta több mint 800 megerősített felfedezésre került sor, azonban ezek nagy része jóval nagyobb a Földnél, és sokuk akkora, mint a Jupiter. A kihívás a kutatók számára most olyan Földhöz hasonló tömegű bolygót észlelni és leírni, mely egy másik csillag lakhatósági zónájában kering. Az első lépést ehhez már így megtették.

„Ez az első bolygó, mely a Földhöz hasonló tömeggel rendelkezik, és Nap-szerű csillag körül kering. Pályája nagyon közel viszi csillagához, így biztosan túl forró az általunk ismert élet számára – mondja Stéphane Udry, a vizsgálat társszerzője. – Azonban lehetséges, hogy csak egy bolygó a számos másik közül. Más HARPS-erdeményeink és a Kepler új adatai egyértelműen azt mutatják, hogy alacsony tömegű planéták nagy mennyiségben találhatóak ilyen rendszerekben.”

A csapat szerint elképzelhető, hogy az alfa Centauri A és a Proxima Centauri is rendelkezik bolygókkal. A rendszer valószínűleg komoly vizsgálat tárgyává válik, ahogy a csillagászok igyekeznek megerősíteni az alfa Centauri Bb létezését, így többet megtudnak róla, illetve a szomszédos idegen világoknak is nyomába eredhetnek.

(hirado.hu/ESO/Space.com)