Infravörös fotó egy csillagóvodáról

Az Európai Déli Obszervatórium teleszkópja lencsevégre kapott egy fiatal csillagokat övező porrostokat és izzó gázfelhőket felvonultató égi tájat.

Az infravörös felvétel az NGC 6357 néven ismert csillagóvodát mutatja be meglepően új fényben. A képet a VISTA-felmérés részeként készítették, amely jelenleg a Tejutat pásztázza, hogy feltérképezze galaxisunk struktúráját, és magyarázatot találjon arra, hogyan született meg.

A Skorpió konstellációban mintegy 8000 fényévre található NGC 6357 – Homár-csillagködnek is hívják a látható fényű felvételeken kirajzolódó alakja miatt – hatalmas gázfelhőkkel és sötét porrostokkal tarkított régió. Ezek a felhők csillagokat hoznak létre, többek között forró óriásokat is, melyek látható fényben kékesfehér színben izzanak.

A felvételhez az ESO chilei Paranal Obszervatóriumának VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy) készülékét használták. Az új felvétel a látható fényűektől – mint a La Sillában lévő 1,5 méteres dán teleszkóppal készített - drasztikusan eltérő képet tár elénk, mivel az infravörös sugárzás áthatol az objektumot kitakaró por nagy részén.

Az NGC 6357 egyik ragyogó fiatal csillagáról – Pismis 24-1 – azt hitték, hogy az eddig ismert leghatalmasabb ilyen objektum, egészen addig, mígnem kiderült, hogy legalább három óriási, fényes csillagból áll, melyek mindegyikének tömege Napunkénál majdnem 100-szor nagyobb. Ennek ellenére ezek az objektumok még mindig nehézsúlyúnak számítanak, a Tejút néhány legnagyobbikának. A Pismis-24-1 a Pismis 24 csillaghalmaz legfényesebb objektuma. A halmaz olyan csillagok összessége, melyekről úgy hiszik, ugyanakkor születtek meg az NGC 6357-ben.

A VISTA a valaha épített legnagyobb és legerősebb pásztázó teleszkóp, célja felmérni az égboltot infravörös fényben. A jelenlegi felmérés galaxisunk központi dudorát és síkjának egy részét vizsgálja, hogy létrehozza a legnagyobb adatbázist, amely segíthet a csillagászoknak többet kideríteni a Tejút eredetéről, korai életéről és struktúrájáról.

Az NGC 6357 több területét a Hubble és a VLT is vizsgálta már a látható fény tartományában. Ezek összehasonlítása az új infravörös felvétellel feltár néhány érdekes különbséget. Az infravörösön a vörös árnyalatú anyag nagy része eltűnt, halovány, lilás gáz nyúlik kifelé különféle irányokba a csillagködből.

(hirado.hu/ESO)