Inkább dögevő volt a hiénák óriás őse

Egy kutatócsapat kiderítette, hogy a valaha élt legnagyobb csonttörő dögevő miként folytatta életvitelét.

Az óriáshiéna – Pachycrocuta brevirostris – több mint 2,5 millió évvel ezelőtt élt Afrikában. Nemrégiben felfedezett fosszíliákból származó új bizonyítékok és az állatok állkapcsának biomechanikai elemzése segítségével a kutatók kiderítették, az ősállat mit és hogyan fogyasztott. A vizsgálat segít azt is felfedni, az óriáshiéna mennyit vadászott és mennyi dögöt fogyasztott.

Az óriáshiéna maradványait először néhány évtizeddel ezelőtt fedezték fel több helyszínen. Paul Palmqvist professzor elmondta, vizsgálatuk előtt nagyon keveset tudtak az állat viselkedéséről. Ez egészen addig állt fenn, míg csapata Spanyolország délkeleti részén, a Venta Micena lelőhelyen pleisztocén korabeli fosszíliák jelentős mennyiségét nem ásta ki. Ezek az emlősmaradványok a kutatók szerint olyan üregekben nyugodtak, amelyek az óriáshiénákhoz tartoztak.

Eddig 5800 azonosítható csontvázmaradványt találtak, amelyek 21 emlősfaj 225 egyedéhez tartoztak. Minden maradványról úgy hiszik, eredetileg óriáshiénák cipelték a lelőhelyre. Palmqvist csapata számos technikát alkalmazott az interpretálásra. Többek között kielemezték, az egyes fajokat milyen gyakorisággal fogyasztotta az óriáshiéna, és mely csontokat kedvelte leginkább. A ló-, a bölény- és a szarvasfajok különösen kedveltek voltak.

Az eredmények a Quaternary International folyóiratban jelentek meg, és azt mutatják, hogy a hiénák szerették felnyitni a jelentős velőtartalommal rendelkező csontokat. Ide tartoztak a hátulsó lábak comb- és sípcsontjai, valamint az elülső végtagok felkarcsontjai. A többi csont relatív érintetlen volt. Ez a preferencia segít kimutatni, hogy az óriáshiéna majdnem kizárólag dögöt evett.

A Pachycrocuta brevirostrist óriás, rövidfejű, dögevő hiénaként tartják számon. A Venta Micenánál talált megkövesedett maradványok azt sugallják, hogy megközelítőleg 110 kilogrammot nyomott, ezzel jelentősen nagyobb volt a modern rokonoknál, méretei a modern nőstény oroszlánokat idézik. Ez a legnagyobb, eddig felfedezett csonttörő dögevő. Erős végtagokkal rendelkezett, többek között, rövid, masszív elülső lábakkal, amelyek elősegítették, hogy felkapja és elcipelje a nehéz tetemeket.

Emellett nehéz, erőteljes felépítésű állkapcsa volt robusztus, jól fejlett fogakkal. Az állkapocs elemzése azt is mutatja, rendkívül erős izmokkal kellett rendelkeznie ahhoz, hogy az állat összeroppanthassa a nagy csontokat, és amellyel az állkapocs ellent tudott állni azon nagy nyomásnak, amely az ilyen csontok feltöréséből származott. A csontok feltörése feladatának nagy részét a vastag és erős őrlőfogak végezték. „Vizsgálatunk felfedte, hogy az erő, amit ez a hiéna hatalmas őrlőfogaival képes volt kifejteni, nagyságrendekkel nagyobb volt a ma élő, csonttörők által kifejtettnél" – mondja Palmqvist, a malagai Teatinos Egyetem kutatója.

Azonban e hihetetlen csonttörő képességnek volt egy árnyoldala is. Állkapcsának struktúrája azt jelentette, hogy nem tudta hosszabb, élesebb szemfogait erős harapásra használni. Ez azt mutatja, hogy gyakorlatilag kevésbé hatékony ragadozó volt, mint modern leszármazottai. Ezt a hiányt azzal ellensúlyozta, hogy sokkal hatékonyabb dögevő volt.

Azonban még így is marad egy rejtély. Az óriás, rövidfejű hiéna specializálódott dögevő volt, ám rövid, vastag elülső lábai matt nem volt jó futó. Ez azt jelenti, valószínűtlen, hogy a tetem utáni kutatás során nagyobb távolságokat járt be. A kutatók úgy hiszik, ehelyett más, nagyobb ragadozókat követett – mint a kardfogú tigrist –, és ellopta zsákmányukat, vagy dögevő madarak – mint keselyűk – segítségével talált rá a zsákmányra. Ennek érdekében talán a korai emberekkel is összetűzésbe kerülhetett.

„Különféle megközelítésekkel tanulmányoztuk az óriáshiénát, és minden eredmény egy olyan kolosszális dögevőre utal, amely komoly versenytársat jelenthetett a tetemekért történő harcban a hominidák számára” – mondja a kutató.

Az óriáshiéna mintegy 800 ezer évvel ezelőtt halt ki Európában, amikor is a foltos hiéna váltotta fel, amely testsúlyát tekintve csak feleakkora, mint óriási elődje. Az óriás dögevő hanyatlása talán kapcsolatba hozható a kardfogú macska hanyatlásával és kihalásával. 

(hirado.hu/BBC)