Internet és emberi jogok

Számos ország kormánya, például Szaúd-Arábia, Irán és Vietnám még ma is korlátozza polgárai számára az internetes tartalmakhoz való szabad hozzáférést; Észak-Koreában és Burmában a lakosság egyáltalán nem szörfölhet a világhálón.

Az internetes cenzúra és az emberi jogok összefüggéséről az Európai Parlament képviselői az emberi jogi albizottság 2010. június 2-i ülésén, az információs ágazat szakértőivel vitáztak.

Sosa Wagner spanyol képviselő az internetről szóló jelentésében azt kéri, hogy az internetes kormányzás alapja a köz- és magánszféra partnersége legyen. „Az internet egy közhasznú, globális árucikk” – jelentette ki. Az emberi jogi albizottság elnöke a június 2-i meghallgatáson arra bíztatta az európai vállalatokat, hogy csatlakozzanak a Globális hálózati kezdeményezéshez (Global Network Initiative), amelynek célja, hogy aláírói ellenálljanak azon kormányok erőfeszítéseinek, amelyek a nemzetközi normákat megsértő cenzúrába és megfigyelésbe akarnak bevonni internetes cégeket.

A meghallgatáson a Global Internet Freedom Consortium nevű cégcsoportot képviselve Shiyu Zhou a webes keresések blokkolását és szűrését végző Kínát napjaink legszigorúbb internetes rendőrének nevezte és tevékenységét a Berlini falhoz hasonlította.

(EP-sajtószolgálat)