Közösségi építmény lehetett a jerikói torony

Talán megfejtették a tizenegyezer éves jerikói torony titkát: két tel-avivi kutató szerint a „világ első felhőkarcolójának” építése a nyári napfordulóval áll összefüggésben.

Roy Liran és Ran Barkai a naplemente rekonstrukciójával megállapította, hogy az év leghosszabb napján, azaz június 21-én a szomszédos Karantal-hegy árnyéka pontosan a jerikói toronyra borul, betakarja azt, majd az egész környéket.

„Feltételezéseink szerint a kúpalakú torony a lakosokat a környező hegyekkel és a lemenő nappal mint égi elemmel összekötő földi elem volt. A torony építése a lakosok ősi félelmeivel és a kozmoszhoz kapcsolódó hiedelmeivel állt összefüggésben” – írják a kutatók az Antiquity című lapban megjelent tanulmányukban.

A tudósok szerint a torony építésével az újkőkorszaki emberek az erejüket szimbolizálták, illetve azt, hogy „képesek ellenállni a természet félelmetes erőinek” és a „sötétség hatalmának” is, ugyanakkor a neolit kor kezdetén kibontakozó hatalmi harcokra is utaltak. Az építtetők a kollektív félelmet használták ki arra, hogy uralmuk alá hajtsák a népet. „Ekkor kezdett kiépülni a hierarchia és megerősödni a vezetőség. Véleményünk szerint a toronnyal az embereket a közösségi életre igyekeztek rábírni” – nyilatkozta Barkai a Jerusalem Postnak.

Az 1952-ben felfedezett torony építése feltehetőleg tíz évig tartott. A belül egy méter széles, meredek lépcsősorral rendelkező, 8,5 méter magas építmény mintegy négy méterrel emelkedett a várost körülölelő fal fölé. Léte a kutatók szemében Jerikót a világ első városának előkelő helyére emelte, holott a területen a torony épülésekor még vadászó, gyűjtögető, a mezőgazdasági tevékenységeket még nem ismerő lakosok települése helyezkedett el.

A régészek szerint a jerikói torony az emberiség első – bár mai szemmel alacsony – felhőkarcolója és a Föld első „közösségi építménye”.

(hirado.hu)