Livermorium és flevorium a periódusos rendszer két új eleme

A kémikusok nemzetközi szervezete hivatalosan is jóváhagyta két új transzurán elem, a 114-es rendszámú livermorium és a 116-os a flerovium nevét.

Közel egy évvel azután, hogy csatlakoztak a periódusos rendszer elemeihez, a kémikusok nemzetközi szervezete, az IUPAC hivatalosan is jóváhagyta két új transzurán elem, a 114-es rendszámú livermorium (Lv) és a 116-os a flerovium (Fl) nevét – adta hírül honlapján a szervezet.

A radioaktív és csupán a másodperc töredékéig létező elemek közül a livermorium az 1952 óta működő kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumról kapta nevét, míg a flerovium Georgij Nyikolajevics Flerovról (1913–1990), aki a dubnai Flerov Laboratórium (FLNR) megalapítója volt.

A 114-es és 116-os rendszámú új elemmel tavaly júniusban bővült hivatalosan a periódusos rendszer a kémikusok és a fizikusok nemzetközi szervezeteinek (IUPAC és IUPAP) három éven át tartó felülvizsgálati eljárása után. A két szupernehéz, 114-es, illetve 116-os rendszámú elemnek ekkor még csak egyezményes, sorszám alapján képzett nevük volt, ununquadium és ununhexium a rendszerbeli sorszámuk (a latin egy-egy-négy és egy-egy-hat alapján). A javasolt neveket tavaly decemberben tették közzé, öt hónapig lehetett nyilvánosan megjegyzéseket fűzni hozzájuk, mielőtt a hivatalos „névadó” eljárás lezárult, és az új nevek felváltották a periódusos rendszerben a korábbi, sorszám alapján adott latin megnevezést.

A szervezetek csak akkor fogadnak el igazoltnak egy bejelentést, ha az új elem létrehozói a teljes bomlási sort igazolni tudják, illetve azt másik gyorsítóban is meg tudják ismételni. Erre alkalmas intézet azonban a világon csak néhány található, közöttük van a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (Kalifornia, Egyesült Államok) és az Egyesített Atomkutató Intézet (Dubna, Oroszország) is, melyeknek tudósai együttműködésben hozták létre a két transzurán, szupernehéz elemet még 2004-ben és 2006-ban.

A transzurán (uránon túli) elemek természetes körülmények között magfúzióval, a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni a szupernehéz elemeket, ám nem egyszerű detektálni őket, mert kevés keletkezik belőlük, és gyorsan szétesnek kisebb atomokra.

Hagyományosan a felfedezők kapják meg a jogot az elemek végleges elnevezésére. A 110-es rendszámú elemet, például, a darmstadti (Németország) Nehézionkutató Intézet kutatói városuk után darmstadtium (Ds) névre keresztelték. A 112-es – mindeddig a legnagyobb rendszámú – elem pedig Nikolausz Kopernikusz tiszteletére a copernicium (Cn) elnevezést kapta 2010-ben a német, finn, orosz és szlovák kutatóktól, akik létrehozták.

(hirado.hu/MTI)