Műholdfelvételen a Duna deltatorkolata

Csodás képet készített a NASA egyik szondája a Duna deltatorkolatáról. A Duna az Európai Unió legnagyobb folyója, vízgyűjtő területe 801 ezer 463 kilométer, 19 országon halad át. Ahol eléri a Fekete-tengert, figyelemre méltó deltatorkolat alakult ki. A Duna-delta több mint 300 madár- és 45 édesvízi halfaj otthona.

A Duna-delta a kőkorszak (neolitikum) vége óta emberi településeknek ad otthont, az ókori görögök, rómaiak és bizánciak mind kereskedelmi kikötőket és katonai állásokat telepítettek e part mentén. Manapság a Románia és Ukrajna közötti határ halad át a delta északi részén. A terület világörökségi helyszín, részben természeti és emberi történelme, részben tradicionális tengermelléki halászata miatt, amely manapság is fennmaradt mocsaras régióiban.

A felvételt a NASA EO-1 műholdjának ALI (Advanced Land Imager) készüléke kapta lencsevégre február 5-én.

A Duna-torkolat számos ággal rendelkezik, melyek az elmúlt néhány ezer évben születtek meg. A fotó nagy része a legészakibbra, az úgynevezett Chilia-ágra fókuszál. Ez a delta legfiatalabb szekciója – 300-400 éves lehet – és nagyrészt Ukrajnában fekszik. A fotón látható szárazföld nagy része a Duna Bioszféra Rezervátumhoz tartozik.

A kép közepe mellett található Vilkove apró városa, melyet „ukrajnai Velence” néven is ismernek csatornáinak köszönhetően. A bal alsó részén az idősebb Sulina-ág látható, mely délre és a szárazföld felé, Romániába nyúlik. A fehér és barna görbe vonalak szegélyturzásokat és korábbi partvonalakat tárnak fel, a fehérebb turzások majdnem teljesen tiszta kvarchomokból állnak magas dűnék képében. A turzásoktól keletre a terület nagy része lapos mocsár, mely főleg barnának látszik a téli napokon.

A Chilia-ág szívén áthaladó Bisztroje-csatorna az utóbbi két évtizedben komoly vita tárgyát képezte. Kutatók szerint az évszázadok folyamán Európa szerte kiépített gátak és csatornák miatt a folyó víz- és hordalékhozama durván 30 százalékára csökkent az eredeti mennyiségnek.

Az utóbbi években az ukrán kormány néhány csatornát a deltában – többek között a Bisztrojét is – kikotort, és más csatornák kotrását is javasolta, hogy utat nyissanak a nagyobb hajóknak. A terv támogatói a vízi szállítási útvonalak gazdasági szükségével érvelnek, míg az ellenzők szerint a mélyebb, gyorsabb csatornák kevesebb iszap és homok lerakódását jelentik a deltatorkolatban; néhány helyen pedig még többet szállítanak el a gyorsabb áramlatok. Mindkét folyamat hatással van az érzékeny ökoszisztémákra, és a torkolat regenerációs és növekedési képességére.

Egy 2012-es jelentésben a kutatók kimutatták, hogy a Duna-deltatorkolatának alakja, vízkémiája és biológiája már jóval a modern iparosodás előtt megváltozott. A földhasználati gyakorlatok – különösen a gazdálkodás és az erdőirtás – jelentős mennyiségű tápanyagot juttattak a vízbe, és csökkentették a Fekete-tenger sósságát, ezzel változást idézve elő a fitoplanktonok domináns fajai között, és dominóeffektust idézve elő az egész táplálékláncban.

(hirado.hu/NASA)