Napkitörés miatt készenléti módba helyezték a Curiosityt

A NASA Curiosity robotját egy napkitörés miatt készenléti állapotba küldték, mely komplikálja az egytonnás robot regenerációját egy korábbi számítógépes meghibásodásból.

Kutatói készenléti módba helyezték a felderítőt, amikor kedden a Nap közepes erősségű flert bocsátott a vörös bolygó irányába. Ez a második leállás a Curiosity számára, amely éppen csak szombaton jött ki a biztonsági módból, miközben a mérnökök igyekeznek megoldani az elsődleges számítógépes rendszert érintő problémát.

A szakemberek szerint a leállás pusztán csak elővigyázatosság, mivel a Curiosityt úgy tervezték, hogy kibírja a napkitöréseket. Ez az eljárás viszont késlelteti visszatérését a tudományos vizsgálatokhoz, melyeket már a hétvégére vártak.

A Curiosity tavaly augusztusban landolt a hatalmas Gale-kráterben, hogy meghatározza, a terület hordozott-e valaha mikrobiális életet. Február 27-ig szinte teljesen hibátlanul működött, akkor azonban nem küldte haza információt, és nem lépett be a napi alvó üzemmódba sem. A kutatók megállapították, hogy egy meghibásodás hatással volt a Curiosity fő, azaz A-oldali számítógépes rendszerének flashmemóriájára. Ezért a tartalék – B-oldali – számítógépre váltottak, ami miatt a Curiosity február 28-án biztonsági módba állt.

Azóta azon ügyködnek, hogy a B-oldali számítógépet konfigurálják a felszíni műveletekre, és megjavítsák a fő komputer hibáját, melyről úgy hiszik, gyorsan mozgó töltött részecske – kozmikus sugár – váltotta ki.

A robotfelderítő egyébiránt regenerálódik. Szombaton kilépett a biztonsági módból, és egy nappal később nagy nyereségű antennája is működésbe lépett. A misszió vezetői bíznak abban, hogy a mérnökök hamarosan javítani tudják a hibát, és ha minden jól megy, a hétvégén a robot már folytathatja a vizsgálódást. A napkitörés azonban ezt az időpontot most kissé hátrébb tolhatja.

A NASA nem számít arra, hogy a keddi napkitörés súlyosan károsítaná bármely robotfelderítőjüket, beleértve a Mars Reconnaissance Orbitert és az Opportunityt is.

A keddi flerrel együtt koronakidobódásra is sor került, amely szoláris plazma hatalmas felhőjét küldte a Mars felé. A Föld esetében a koronakidobódások nagy mennyiségű energiát juttatnak bolygónk mágneses mezejébe, potenciálisan pusztító geomágneses viharokat indukálva, melyek megzavarhatják a GPS-készülékeket, a rádiókommunikációt és az elektromos hálózatokat.

A koronakidobódások azonban a globális mágneses mezővel nem rendelkező Marson nem járnak hasonló hatással – mondják a szakemberek.

(hirado.hu/Space.com)