Ősi szemétdombok alakíthatták az Everglades fás szigeteit

A prehisztorikus emberek által hátrahagyott szeméthegyek segíthették elő a floridai Everglades számos fás szigetének kialakulását.

Ezek a szigetek jelenleg az emberi fejlesztések veszélyeztetette ingovány kivételes ökológiai gazdagságával rendelkező, egyedi helyszínei.

A fás szigetek relatíve magas és száraz földfoltok, melyek az Everglades láposait pettyezik. Általában egyméteresek vagy kicsit magasabbak, számos elég magasra nő ahhoz, hogy lehetővé tegye a fák kialakulását. Fészkelő helyet szolgáltatnak az aligátorok, menedéket a madarak, párducok és egyéb élőlények számára.

A kutatók évekig úgy hitték, hogy az úgynevezett állandó fás szigetek – a nagyobbik típus, amelyek rendszerint az Everglades fő csatornájában, a Shark River ingoványban találhatók – az ingovány alatt található karbonát sziklás rétegeiből kitüremkedő részeken fejlődtek ki. Ám egy új vizsgálat most azt mutatja, hogy a szigetfejlődés igazi elősegítői olyan szemétdombok lehettek, amelyeket a mintegy ötezer évvel ezelőtti emberi települések hagytak maguk után.

Ezek a szeméthegyek – csontok, táplálék, faszén, és ember alkotta tárgyak, mint kagylóeszközök és agyagedények – kiemelkedő területet szolgáltathattak, amelyek szárazabbak voltak a környező lápnál, így lehetővé tették a fák és egyéb vegetáció növekedését. A csontokból foszfor szivároghatott, amely a növények tápanyaga, és amely egyébiránt igen ritka anyag az ingovány területén.

Gail Chmura paleoökológus szerint ez azt mutatja, hogy az emberi jelenlét a környezetben nem jár mindig negatív konzekvenciákkal. A kutató az Amerikai Geofizikai Egyesület konferenciáján ismertette eredményeit. A fás szigetek korábbi, tudományos vizsgálatát Margo Schwadron régész végezte el, aki két sziget alapjánál vágott bele a kiemelkedő kőzetágyba, és felfedezte az úgynevezett „függő karbonát réteget”. Azért nevezte el így, mert alatta további talaj- és szemétrétegek voltak. Később egy másik csapat további karbonát rétegeket talált.

Ezen érdekes rétegek mintáinak kémiai elemzése felfedte, hogy részben olyan karbonátokból épülnek fel, amelyek az alant lévő kőzetből oldódtak ki. A réteg emellett feloldódott csontból származó foszfort is tartalmaz. A csapat arra a következtetésre jutott, hogy a fák kulcsfontosságúak e réteg kialakulásához. A dél-floridai száraz évszak során gyökereik nagy mennyiségű talajvizet szívnak fel, de lehetővé teszik, hogy az abban feloldódott foszfátok és karbonátok elszivárogjanak, és beleolvadjanak a kőszerű rétegbe.

A függő karbonát réteg kulcsszerepet játszik a fák tüzek utáni regenerálódásában is, mivel nem ég el, megvédi az alant fekvő talajréteget, így fenntartja a sziget magasságát, lehetővé téve, hogy a vegetáció a tűz után visszanőjön. Az emberek most a fák kivágásával – melyek gyökerei helyükön tartják a rétegeket – veszélyeztetik a szigeteket, illetve a magas szinten tartott szabályozott vizek miatt a réteg feloldódhat. Chmura csapata most azt szeretné kideríteni, a fák pontosan mikor kezdtek el megtelepedni ezeken a szigeteken.

(hirado.hu/ScienceDaily)