Rekord távolságokra repülhettek megállás nélkül a pterosaurusok

Egy új vizsgálat azt sugallja, hogy az ősi pterosaurusok négy faja megállás nélkül képes lehetett 16 ezer kilométert repülni, mellyel ők válnak a földi történelem leghosszabb távot teljesítő repülő állataivá.

Michael Habib pittsburghi biomechanikus új számításokat végzett el az általa „szuperóriásokként” emlegetett pterosaurusokon. A repülő hüllők e négy faját – mely felöleli Quetzalcoatlus northropit is – Texasban találták meg.

A mintegy 70 millió évvel ezelőtt élt hüllők körülbelül olyan magasak voltak, mint egy modern zsiráf, a becslések szerint szárnyuk fesztávolsága 10 méter volt. A csapat szerint, amennyiben a szárnyfesztáv és a testtömeg becslések realisztikusak, és amennyiben az állatok el tudták kapni a felszálló meleg levegőáramlatokat, és úgy tudtak siklani, mint a madarak, akkor Habib számításai szerint 16 ezer vagy még több kilométert tudtak repülni anélkül, hogy le kellett volna szállniuk. Repülésük során egyszerre csak néhány percet csapkodtak, majd hosszú ideig siklottak a meleg levegőáramlatok segítségével. Amennyiben a számítások és a feltételezések helyesek, akkor elképzelhető, hogy a különböző kontinenseken talált pterosaurus fosszíliák talán ugyanazon fajhoz tartoznak.

Habib számításai más kutatók testtömeg- és szárnyfesztáv-becslésein alapulnak. Egy 272 kilogrammos pterosaurus 16 ezer kilométert tudott megtenni megállás nélkül úgy, hogy a hosszú útra üzemanyagként 72 kilogramm testzsírt használt fel. A kutató olyan szárnyalakzatot feltételez, mint a sasoké, amely alapvetően átmeneti alak a siklórepülésre alkalmas hosszú és keskeny, illetve a nehéz súlyt felemelni képes széles szárnyak között.

A számítások konzervatívok, a modern atmoszférát vették figyelembe, nem a kréta korit, mely jóval melegebb volt, és valószínűleg több meleg légáramlatot is nyújtott. A feltételezések szerint a repülő hüllők anyagcsere-üteme 85 százaléka volt a modern madarakénak. Habib szerint, ha eltérő paramétereket is táplálnak be a számításokba, a pterosaurusok akkor is képesek voltak nagy távolságok megtételére, a legkisebb becsült tartomány 8000 kilométer, a legnagyobb 32 ezer.

A kutatás ellentmondhat azon korábbi eredményeknek, miszerint egy akkora állat, mint a Quetzalcoatlus northropi képtelen lett volna felemelkedni, és csak akkor juthatott volna a levegőbe, ha egy fáról vagy szikláról elrugaszkodik. Habib elmondta, biztos abban, hogy a pterosaurusok nem úgy repültek fel, mint a madarak, ám azt sugallja, hogy úgy elindulhattak, ahogy a legtöbb modern denevére teszi, azaz mind a négy végtag segítségével.

(hirado.hu/PhysOrg)