Súlyosan hanyatlik a Falkland halfarkas populációja

A Falkland halfarkasok egyedszáma mindössze öt éven belül majdnem a felével csökkent – mutatta ki a madarak legnagyobb költőhelyét górcső alá vevő vizsgálat.

Az nem egyértelmű, hogy a populáció miért omlott össze a szigetek nyugati részén lévő New Islanden. A kutatók szerint úgy tűnik, mintha valami korlátozná a madarak szaporodási képességét. Ez kérdéseket vet fel a szélesebb tengeri környezet egészségi állapotát érintően az Atlanti-óceán délnyugati részén.

A halfarkasok sirályszerű madarak, melyek a talajon fészkelnek, fajaik az Északi-sarktól a Déliig megtalálhatóak. A Falkland halfarkas a barna halfarkas alfaja. Dr. Paulo Catry portugál kutató szerint, bár a barna halfarkasokat már számos vizsgálat során kutatták, gyakorlatilag semmit nem tettek a Falkland alfajjal kapcsolatban. Ezért ő és portugál-brit csapata ötéves különbséggel két felmérést végzett a Falkland halfarkasok legnagyobb populációjában, amely a New Islanden fészkel. Az eredmények a Polar Biology folyóiratban jelentek meg.

„A Falkland halfarkasok nagyon szelídek, nem rejtik el fészküket, amelyeket a nyílt talajra raknak. Ezáltal nagyon egyszerű volt a felmérés elvégzése, annak ellenére, hogy a lefedendő terület nagysága miatt igen intenzív munka is volt. A madarak olyan szelídek, hogy számos egyed a fészkén maradt akkor is, amikor ember közelített felé, és megérintette” – mondja a kutató.

Összességében a Falkland halfarkasok territóriumai a New Islanden öt év alatt 47,5 százalékos egyedszám-csökkenést szenvedtek el a két felmérés során, melyeket 2004-ben és 2009-ben végeztek. Ez évi 12,1 százalékos hanyatlást jelent. A kutatók szerint, mivel ez a faj legnagyobb, ismert kolóniája – jelenleg 333 költőpárral – ez a hanyatlás némi aggodalmat kelt. „A hosszú életű tengeri madarak, mint a halfarkasok, rendszerint lassan változtatják egyedszámukat, és ez a szituáció nem tekinthető normálisnak.”

Az összeomlás oka nem egyértelmű. Ezzel jelenleg csak néhány ezer Falkland halfarkas pár maradt a szigetvilágban és néhányan Argentína partjai mentén. „Meglepődtünk, hogy az egyedszámokat érintő hanyatlás ilyen gyors, különösen azt figyelembe véve, hogy New Island egyéb tengerimadár-fajai jó állapotban voltak ugyanazon öt-hat évben” – mondja a kutató.

A barna halfarkasok rendszerint magas költési sikert élveznek, az egyes párok átlagosan évente egy fiókát nevelnek. Ám a Falkland halfarkasok napjainkban évente csak 0,28 fiókát költenek ki páronként. A nagy és különösen a Falkland halfarkasok ritkán kezdik meg a fészekrakást hat éves koruk előtt. A fejletlen halfarkasok rendszerint speciális helyeken gyűlnek össze – úgynevezett „klubok” – a fészkelő helyeken a költést megelőző években. A nagy kolóniákban több száz madár is van ilyen klubokban. Ám Catry csapata egyszer sem akadt ilyen helyszínre a New Islanden.

Az sem egyértelmű, hogy a szaporodási sikert érintő hanyatlás a kifejlett halfarkasok halálozási arányának növekedésével jár-e. Catry szerint úgy tűnik, a hanyatlás az abnormálisan alacsony szaporodási sikerhez köthető, melynek okát még fel kell kutatni. „Jelenleg ezeken a kérdéseken dolgozunk. Nagyon fontosak, nemcsak a Falkland halfarkasok érdekében, hanem általánosságban a Falkland-szigetek tengeri környezetéért.”

Az egyik lehetőség, hogy a Falkland halfarkas egy versenytárs miatt szenved. Egy kisebb madárral – vékonycsőrű cethojsza – és tojásaival táplálkozik. Ám egy másik cethojsza-ragadozó, a tűzföldi karakara – sólyomszerű ragadozó – is így tesz. A karakara populációja az utóbbi években 15 százalékkal nőtt évente, átlagosan évi 2,5 fiókát költenek ki fészkenként.

A Falkland halfarkas hanyatlása azonban talán szélesebb körű problémákhoz is költhető. „A madarak a tengeri ökoszisztémák csúcsragadozói. Halat, tintahalat, rákokat fognak ki, emellett más tengeri madarak nagyon fontos ragadozói” – mondja Catry. „Amennyiben valami probléma van velük, az azt jelenti, hogy valami baj van a gazdag patagóniai shelf ökoszisztémával.

„Az utóbbi évtizedekben számos Falkland-szigeteki tengeri madárnál figyeltek meg súlyosabb hanyatlásokat. Meg kell tudnunk, mi ösztönzi ezeket a változásokat, és ebben a halfarkasok segíthetnek.”

(hirado.hu/BBC)