Szentpéterváron megkezdődött a Tigrisvédelmi Csúcstalálkozó

Tizenhárom ország szakemberei nyitották meg vasárnap a „tigris-csúcstalálkozót”, hogy megvitassák, hogyan menthetik meg a nagymacskákat a kihalástól.

Tizenhárom, a tigriseknek otthont adó ország kormányai szeretnék azt elérni, hogy 12 éven belül a veszélyeztetett nagymacskák egyedszámát megduplázzák. Szentpéterváron, a Nemzetközi Tigrisvédelmi Fórum az élőhelyek védelmét, az orvvadászat megállítását és a pénzügyi kérdéseket érintő javaslatokat vitat majd meg.

Jelenleg mintegy 3000 tigris él szabadon, mely egy évtized alatt 40 százalékos hanyatlást jelent. Egyes figyelmeztetések szerint, nagyobb előrelépések nélkül egyes populációk a következő 20 évben eltűnhetnek. Öt miniszterelnök vesz részt a csúcstalálkozón, többek között, Ven Csia-pao kínai és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő.

A szerdáig tartó találkozó házigazdája Vlagyimir Putyin, míg ösztönzője a Globális Tigris Kezdeményezés, melyet két évvel ezelőtt indított el a Világbank elnöke, Robert Zoellick. A találkozó célja, hogy széleskörű programot hagyjon jóvá azzal a céllal, hogy a nagymacskák egyedszámát 2022-ig megduplázzák természetes élőhelyükön, és a tigrispopulációkkal rendelkező országok írásban rögzítsék elkötelezettségüket. Ide tartozik Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Thaiföld, Vietnam és Oroszország.

Jim Leape, a WWF szervezet vezetője szerint „a faj szó szerint a kihalás szélén áll. Ez az első alkalom, hogy a világ vezetői összegyűlnek, hogy egyetlen faj megmentésére koncentráljanak, és ez egyedülálló alkalom, hogy mobilizáljuk a politikai akaratot, mely szükséges a tigrisek megmentéséhez.”

A tervezett nyilatkozat szerint a vezetők, elismerik majd a tényt, hogy „Ázsia legikonikusabb állata természetes élőhelyén kihalással néz szembe.” Az intézkedések célja az egyedszámok megduplázása, a kulcsfontosságú tigris élőhelyek „sértetlenné” tétele, az orvvadászat visszaszorítása, az emberek figyelmének felhívása a tigrisek fontosságára, valamint határokon átívelő, védett területek létrehozása, amennyiben szükséges.

A Traffic – a vadon élő állatok nemzetközi kereskedelmét felügyelő szervezet – egyik friss jelentése szerint, az utóbb évtizedben több mint 1000 tigristől származó testrészeket foglaltak le. Ám azt is tudják, hogy néhány kisebb államnak segítségre van szüksége, pénz vagy szakértelem szempontjából. Az év elején a kutatók kiszámították, hogy a hatékony, globális tigrisvédelem költsége mintegy 80 millió dollár lenne évente, ám jelenleg csak 50 millió áll rendelkezésre.

A Környezeti Nyomozóhivatal (EIA) rámutat, hogy összehasonlításképpen, becslései szerint „Kína 2008-ban 31 milliárd dollárt költött az Olimpiai Játékokra, míg India összesen 2,6 milliárdot a 2010-es Nemzetközösségi Játékokra.” A Hivatal képviselője, Alasdair Cameron szerint „a tervezett egyezmény rengeteg pozitív dolgot tartalmaz, ám ezek közül számos intézkedés már évek óta fennáll. A politikai akaratra van szükség, hogy történjen valami.” Szerinte két elem hiányzik a tervezetből, azon intézkedések, melyekkel csökkentenék az igényt a tigrisbőrre és -csontokra, valamint -testrészekre a hagyományos medicinához, emellett a tigrisfarmokat érintő vita. Mindkét téma igen érzékenyen érinti Kínát, ahol a becslések szerint több nagymacska él fogságban, mint globálisan a természetben.

A Világbank tekintélyes támogatást nyújt a tigrisek megmentését célzó intézkedésekhez, elnöke, Robert Zoellick szintén arra utalta, hogy csökkenteni kell az igényt, főleg Kínában és Vietnamban. Szerinte nem kérdés, hogy mindenki a legfontosabb problémának ismeri ezt el, a kérdés, hogyan lehet elérni ezen a téren valamit. A filmszínész, Jackie Chan nemrégiben Kínában arra kérte az embereket, hogy ne használjanak tigristestrészeket.

Tudományos szempontból a tigrisek helyzetének egyik legaggasztóbb aspektusa, hogy számos populáció rendkívül apró, kevesebb, mint 100 állatot ölel fel.  Ez azt jelenti, hogy az olyan incidensek, mint a betegségek, különösen súlyosak lehetnek. A kilenc ismert alfajból, melyek 100 évvel ezelőtt még léteztek, már legalább három teljesen eltűnt. A bali tigrist utoljára a harmincas években látták, míg a jávai és kaszpi alfajt a hetvenes években irtották ki. Mindegyik hivatalosan is kihaltként van besorolva. A dél-kínai tigris szintén eltűnhetett a vadonból, mivel közel negyven éve nem látták.

Jean-Christoph Vie, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szakembere azt sugallja, a tigris lehet a „tesztalany” annak vizsgálatára, hogy az országok tényleg komolyan gondolják-e a biológiai diverzitás megmentését. Szerinte, amennyiben a tigriseket békén hagyják, nem ölik és nem vadásszák őket, akkor természetes módon 10 éven belül megduplázódik egyedszámuk.

(hirado.hu/BBC/AP)