Tíz éve lakott a Nemzetközi Űrállomás

Tíz évvel ezelőtt érkeztek először emberek a Nemzetközi Űrállomásra, és azóta a laboratórium sosem volt üres.

Az emberi történelem új korszakának második évtizede – amikor nem mindenki a bolygón lévő otthonában él – kezdődik 2010. november másodikán, amikor is a Nemzetközi Űrállomás 2,4 milliárd kilométeres mérföldkövet hagy el, hat lakóval fedélzetén és hat, látogatóba készülő asztronautával. 

Idén október 25-én az űrállomás egy másik rekordot állított fel, a leghosszabb, folyamatosan lakott űrjárműként. Ezen a napon, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) túlszárnyalta az orosz MIR űrállomás korábbi, 3644 napos rekordját.

Tíz évvel ezelőtt, Bill Shepherd, Jurij Gidzenko és Szergej Krikaljov indult történelmet írni, mint az ISS első legénysége. 2000. október 31-én szálltak fel a kazahsztáni Bajkonurból, és két nappal később kötöttek ki az állomáson. Attól a pillanattól kezdve, hogy Szojuzuk zsilipje megnyílt, és beléptek az űrállomásra, az év minden napján, 24 órán át mindig vannak az ISS-en élő és dolgozó emberek.

Mike Suffredini, a Nemzetközi Űrállomás programmenedzsere elmondta, „ahogy a következő 10 évre tekintünk ki, az űrállomás számos szerepet szolgál majd. Az állandó emberi jelenléttel a hosszú távú űrfelderítés kiindulópontja lehet, emellett az emberi szívósságnak, a készülékek megbízhatóságának és az űrfelderítéshez szükséges folyamatok tesztelésének integrált része.”

Kilövése előtt, az Expedíció 1 parancsnoka, Shepherd úgy fogalmazott, „az űrállomás egyedülálló hozzáférést nyújt az űrkörnyezethez, ahol reményeink szerint igen érdekes és produktív kutatást vihetünk véghez. Ám azt is jelenti, hogy számos új technológiát és eljárást fejleszthetünk ki, melyek lehetővé teszi, hogy az emberek máshová is elinduljanak a bolygóról.”

A hatalmas napelem-paneleket is beleszámítva, az ISS nagyobb, mint egy amerikaifoci-pálya, felölelve a két végét is. A nyomás alá helyezett modulokban, ahol a lakók élnek, dolgoznak, és néha játszanak, olyan nagy, mint egy öt hálószobás otthon, két fürdőszobával, személyes edzőteremmel, és egy 360 fokos ablakkal a világra. Teljesen lakható térfogata több mint 340 köbméter lesz, miután a Discovery űrsikló felszállítja a komplexum következő és egyben utolsó modulját.

Természetesen fejlesztésében voltak hátrányok is. Leginkább a Columbia űrsikló 2003-as tragédiáját követően, amikor az űrsikló-flotta két és fél éven át nem indult el. Akkoriban az űrállomás legénysége mindössze két embert számlált, egy amerikai és egy orosz űrhajóst. Azonban még ekkor is csak akkor volt teljesen üres a laboratórium, amikor az asztronauták űrsétáltak.

A Columbia tragédiája lelassította az ISS konstrukcióját, mivel az űrsiklók voltak az egyetlen olyan űrhajók, amelyekkel a labor nagyobb komponenseit fel lehetett szállítani. Az űrsikló-flotta 2005-ben állt ismét szolgálatba, és az ISS konstrukciója 2006-ban folytatódott. Most, négy évvel később, a laboratórium majdnem teljesen készen van. November másodikára az ISS 57 ezer 361 keringést tesz meg a Föld körül emberekkel a fedélzetén. Az ISS a Föld felszíne feletti 354 kilométeres magasságban kering.

A több mint hatszáz kísérlettel, az orbitális pályán lévő laboratórium állandó hozzáférést nyújt, mely lehetővé teszi a kutatók és mérnökök számára, hogy finomhangolják vizsgálataikat az egyedülálló, közel zéró-gravitációs környezetben. Kutatási bázisként, az ISS tesztállomás a jövőbeli technikák és kutatóintézmények számára az új, tökéletesített ipari nyersanyagok, kommunikációs technológia, egészségügyi kutatás és egyéb területeken.

Az ISS a NASA, az Orosz Szövetségi Űrügynökség, a Kanadai Űrügynökség, a Japán Űrkutatási Ügynökség és az Európai Űrügynökség 11 állama – Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Svájc és Nagy-Britannia – nemzetközi együttműködése. Az űrügynökségeknél, valamint 37 amerikai államban és világszerte lévő intézményekben több mint 100 ezer szakember vállal szerepet ebben a vállalkozásban.

2009 májusában az űrállomáson először élt hat ember. Ez volt a 20-as Expedíció, mely egyben az első alkalmat jelentette, hogy egyszerre legalább egy legénységi tag képviselte a támogató űrügynökségek mindegyikét. A Nemzetközi Űrállomás 29 kutatóintézetet hívott életre, példát nyújt az ember és robot együttműködésére, mely a várakozások szerint a Naprendszeren keresztüli felderítése fő irányvonala lesz.

Mindegyik nemzetközi partner bizonyos mennyiségű erőforrást ajánl fel kutatásra és technológiai fejlesztésre, beleértve a legénységi időt is, amikor arra szükség van a kísérlethez. Az amerikai Kongresszus 2005-ben az állomást Amerikai Állami Laboratóriummá nevezte ki, ezzel megnyitotta az amerikai tudományos intézetek előtt, a nem NASA-kutatók számára is. Több mint 400 tudományos kísérletet végeztek az utóbbi évtizedben olyan területeken, mint biológia, emberi fiziológia, fizika és anyagtudományok, Föld- és űrtudományok.

Amikor a NASA űrsiklói nyugdíjba vonulnak, újabb akadályok merülhetnek fel, mivel ezzel eltűnik a rakterük kínálta hatalmas kapacitás. Az ISS a Szojuz űrhajókra, valamint az automata európai, japán és talán kereskedelmi teherszállítókra támaszkodhat majd.

Az ISS precedens nélküli, korszerű, orbitális pályán lévő laboratórium-komplexum, mely tovább tágítja az űrkutatás határait. Létfenntartó rendszerei az újrahasznosítást juttatják újabb fokra, mivel az ott lakók ugyanazt a vizet isszák, és ugyanazt a levegőt lélegzik be újra és újra. A rendszerek és laboratóriumok egyedülálló képességei olyan felfedezésekhez vezethetnek majd, melyek elősegítik a külső űrbe induló missziókat. Ezek a felfedezések az embereknek is előnyt nyújtanak már most és a jövőben is.

A Kongresszus által jóváhagyott új törvényjavaslat, melyet Barack Obama aláírása emelt törvényi erőre, felhatalmazza a NASA-t, hogy 2020-ig működtesse a komplexumot.

(hirado.hu/Space.com/NASA)