Néhány évvel ezelőtt a mozgássérültek szövetsége kampány keretében próbálta rávenni a közintézményeket, hogy oldják meg az akadálymentesítést, vagyis kerekes kocsin közlekedő mozgássérültek is bejuthassanak. Hogy ebből mi valósult meg, utánanéztünk régiónkban.AradKatasztrofális járdaszegélyek– Miután néhány évvel ezelőtt elindítottuk a kampányt az aradi közintézmények kerekes kocsival való elérhetőségére, némi előrelépés történt, legalábbis az újonnan átépített vagy átadott épületek esetében. Más kérdés, hogy ezek egy része nem felel meg a követelményeknek, csupán „vannak” – skiccelte a helyzetet a Nyugati Jelennek Florica Păiuşan, a mozgássérültek szövetsége (AHNR) aradi fiókjának alelnöke. – Ami viszont a járdaszegélyeket illeti, a helyzet katasztrofális. Nagyfokú jóindulattal állíthatom csak, hogy a sarkoknál a járdaszegélyek 2 százalékát lesüllyesztették, hogy a kerekes kocsival közlekedők simán, balesetveszély nélkül legördülhessenek. Egyedül ott oldották meg ezt a kérdést, ahol díszburkolatot raktak, vagyis jobbára kizárólag a városközpontban – magyarázta az alelnöknő.Aradon a legfurcsább, hogy az említett kampány ellenére sem oldotta meg a polgármesteri hivatal a Városháza kerekes székkel való elérhetőségét. „Ha öngyilkos akarsz lenni, akkor megpróbálsz felkapaszkodni rajta” – ecsetelte a tragikus valóságot az alelnöknő. Mert habár a Városházánál a főbejárati lépcsősor mellett létezik egy rámpa, az olyan meredek, hogy használhatatlan és életveszélyes felhajtani rá. Pedig az épület földszintjén található, többek között a hivatal közönségszolgálata és egyik pénztára is. Hasonlóan tartozik még a város a mozgássérülteknek a Csanádi-palotába vagy a pénzügyi igazgatóságra való akadálymentes bejutással. S mivel a Városháza épületében székel a prefektúra, mozgássérült oda sem képes bejutni, ezt az intézményt is elzárták előlük. Tény, a régi belvárosi épületekben csak költséges megoldások jöhetnek szóba – például, a speciális, kocsiemelő-lift –, de húsz évvel a rendszerváltás után sem szereltek fel egyetlen darabot sem. Továbbá nincs akadálymentesítve a Kultúrpalota, a Bábszínház, a Gyermekpalota és az állami intézmények, kezdve a környezetvédelemtől a mezőgazdasági igazgatóságon át a tisztiorvosi szolgálatig, az iskolák, óvodák. Pedig sok esetben minimális beruházásra lenne szükség, mint például a polgármesteri hivatal pénzügyi igazgatóságának színház melletti pénztáránál. Itt ugyanis „csak egy körülbelül 20-25 centiméteres bejárati lépcsőt kellene akadálymentesíteni, hogy a mozgássérültek simán begördüljenek az udvarba. Pozitív példaként lehet említeni a színházat, ahova legalább az előcsarnokig be lehet jutni kerekes kocsival, de szerencsére megoldották a kérdést a városi és megyei kórháznál, több gyógyszertár, üzlet, vállalat is szerelt használható rámpát a bejárathoz.Sajnos a kilátások a továbblépésre elenyészők, hisz ha nem oldották meg az elmúlt húsz évben, akkor most, a recesszióra való hivatkozással biztos félreseprik a kérdést.HunyadTovábbi javulás szükségesJelentős előrelépés történt az utóbbi években Hunyad megyében a testi fogyatékosoknak épített külön feljárók terén, szemlélteti a helyzetet Berey Erzsébet, a mozgássérültek megyei egyesületének alelnöke. Néhány évvel ezelőtt ugyanis semmilyen feljáró sem létezett, s a közlekedés valós rémség volt az amúgy is szerencsétlen sorsú mozgássérülteknek. Manapság számos közintézménynél létezik feljáró a mozgássérültek számára. Főleg az újonnan épülteknél, ezek szinte kivétel nélkül rendelkeznek külön feljáróval. Néhány régebbi épületnél is van már ilyesmi, de még mindig elég kevésnél. A dévai városházánál van feljáró, a megyei kórháznál is, a vármegyeházánál viszont nincs. Számos közintézmény továbbra is elérhetetlen a tolókocsihoz kötött mozgássérültek számára. Például a művelődési központ, vagy egyes iskolák. Holott nemcsak a mozgássérültek érdeke lenne, hanem a babakocsis kismamáké vagy a görkorcsolyázó ifjaké is. A mozgássérültek megyei egyesületénél tisztában vannak azzal, hogy a régi épületeknél nehéz kialakítani ilyesmit, de a hatóságoknak mégis jobban kellene igyekezniük. E téren is a magánszféra fogékonyabbnak bizonyult, számos bolt, s a bankok nagy többsége rendelkezik feljáróval. A templomoknál viszont nincsenek, egyetlenegynél sem, habár több lelkészt személyesen is felkértek erre. Talán a legzavaróbb az, hogy a Sósfürdőn, Déva balneológiai szakkórházánál sincs feljáró, noha számos mozgássérült jár oda kezelésre, ismerteti keserű tapasztalatait Berey Erzsébet, aki rengeteget bajlódik, amikor mozgássérült fiát, Árpádot viszi kezelésre.Az utcai közlekedés azonban javult. A fontosabb gyalogosátjáróknál külön feljárókat alakítottak ki, de azért a mellékutcák átkelése gyakran jelent problémát. Arrafelé még mindig ritka a feljáró. Sőt, néhol a főutcák is problémásak, mivel egyes feljárókat túl szűkre szabták, s a tolókocsi vagy a speciális tricikli nem fér fel rajtuk. Más feljárók pedig túl meredekek.Összességében véve, a helyzet lényegesen jobb, mint néhány évvel ezelőtt, de még mindig nem felel meg a mozgássérültek elvárásainak, összegezte Octavian Bogdan, a mozgássérültek egyesületének megyei igazgatója. Csakhogy túl sok javulásra nem számítanak, legalábbis rövid távon. A gazdasági válság ugyanis tökéletes ürügy a hatóságok számára, hogy elhalasszák a további fejlesztéseket.TemesAkadozó akadálymentesítésHa nehezen is, de beindult a temesvári közintézmények bejáratának felhajtó rámpával, felvonóval való ellátása, amelyek segítségével a testi fogyatékos személyek is bejuthatnak az illető épületekbe. Pozitív példa ebből a szempontból a megyeháza, amelynek főbejárata mellett rámpa, onnan tovább különleges felvonó, egy sínen futó szék áll a fogyatékos személyek rendelkezésére. A bejárati őr lapunknak bevallotta: rendkívül ritkán veszik igénybe a felvonót, amiből arra lehet következtetni, hogy a testi fogyatékosok nevében többnyire gondozóik vagy hozzátartozóik járnak el hivatalos ügyekben. A temesvári városházán sem rámpa, sem különleges felvonó nem áll a fogyatékos személyek rendelkezésére. Lăcrămioara Condea városházi szóvivő a Nyugati Jelennek elmondta: a polgármesteri hivatal hátsó bejárata közelében van egy lift, amelyet igénybe vehetnek a testi fogyatékos személyek, annak segítségével juthatnak el az emeleteken található irodákba. „A városháza beindított egy programot, amely az iskolák akadálymentesítését tűzte ki céljául – nyilatkozta Lăcrămioara Condea –, néhány iskolában már sikerült ezt a kérdést megoldani, de az oktatási intézmények nagy része még nem került sorra.” Valamivel jobb a helyzet a kórházak esetében, az újabb egészségügyi létesítmények bejárata el van látva rámpákkal, a földszintről liftek szállítják a betegeket. Néhány régi belvárosi kórházba (pl. szívkórház) még mindig csak le-fel vezető lépcsők megmászása árán lehet bejutni.A temesvári kulturális intézmények (Opera, színházak) nem biztosítják a fogyatékos személyek akadálytalan bejutását az előadótermekbe. A magyar (és német) színház termei is csak jó néhány lépcső megmászása árán érhetők el, ugyanez a gondjuk a Román Opera és színház előadására bejutni képtelen fogyatékos személyeknek.
Hozzászólások