Nyakukba szakadt

 

Az oktatási hálózat drasztikus átalakításával, iskolák megszüntetésével, összevonásával régiónkban több tucat épület sorsáról, további hasznosításáról kell dönteni. Mai riportunkban rákérdeztünk, hol, mi történik az üresen vagy félig üresen maradt iskolákkal.

 

Arad

Csendes átmenet

A megyében az iskolabezárások sokkhatása az érintett falvakban, községekben természetesen még nem múlt el, a szülők, gyerekek nehezen dolgozzák fel, hogy a gyermekeknek ettől a tanévtől kezdődően ingázniuk kell, sok időt elveszítenek az utazással. Ezért aztán a polgármesteri hivatalok is óvatosan bánnak a témával, és tapasztalataink szerint még nem tűzték napirendre az üresen maradt épületek hasznosítását. Tervek, elképzelések azért vannak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben a gyökeres átalakításra nincs pénzforrás, pedig sok faluban, községben a lakosság szívesen fogadna, például, egy új közösségi házat. Mivel egy üres épületnek az állagmegőrzése is pénzbe kerül, várhatóan, a kedélyek lecsillapodását követően, amikor már senki nem reménykedik, hogy oda valaha is visszaköltözik az iskola, sok településen, a helyhiánnyal küszködő polgármesteri hivatalok saját céljaikra használják fel. Egyelőre azonban, ahol az épületben óvoda is működött párhuzamosan az elemi iskolával, ők költöztek, terjeszkedtek a felszabadult termekbe.

– Még nem tudjuk, mi lesz a kisvarjasi iskolaépület sorsa, elsősorban pénzt kellene előteremtenünk a felújításra, s ezt követően dönteni a hasznosításról – vázolta a helyzetet a Nyugati Jelennek Szénási Sándor, a községközpont Nagyiratos alpolgármestere. – Bevallom, mi továbbra is abban reménykedünk, hogy egyszer ismét lesz oktatás a kisvarjasi iskolában – tette még hozzá.

A nagyvarjasi épületet most már teljes egészében az óvodások vették birtokba, az alpolgármester elmondása szerint ide 25 gyerek jár.

Hasonló a helyzet a Pécskához tartozó Szederháton, ahol a korábban teljesen felújított épületben, az iskolások kényszerű távozását követően az óvoda használhatja az egész házat. Ők örülnek, mert a körülmények ezzel javultak.

A magyarlakta települések közül az egyik legfájdalmasabb iskolaösszevonásra Zimándon került sor: a zimándközi iskola megszűnt, a gyerekek szeptember 13-tól Zimándújfalura, a községközpontba ingáznak iskolabusszal.

– Egyelőre nem tárgyaltunk konkrétan az épület hasznosításáról, de azt biztosan kijelenthetem, hogy a zimándköziek döntik el, mi legyen a sorsa, hisz ez az ő tulajdonuk – mondta lapunknak Kocsis József alpolgármester.

Tény, ezt az épületet is tavaly újították fel teljesen, úgyhogy erre már nem kell majd költeni.

Arad megyében a bezárásra ítélt iskolák száma az év folyamán gyakran napról-napra változott, de a névsor azért tavasztól fokozatosan zsugorodott, és az év elején emlegetett hetvenből végül 64 maradt. Igaz, több településen az önkormányzat végül vállalta a fenntartási költségeket, így maradhatott meg például, a bélzerindi iskola, miután Tőzmiske nem engedte a bezáratást.

A tanfelügyelőség adatai szerint jelenleg a megyében 156, jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmény működik, és ezekhez tartozik további 337 iskola, vagyis összesen 493 „helyen” folyik tanítás. A legzajosabb tiltakozás Csigérszőllősön (Seleuş) és Nádason volt. Ez előbbi községhez tartozó Csigérgyarmaton (Iermata) a szülők kiharcolták az iskolát, s ezzel a 15 gyereknek nem kell Marótra (Moroda) ingáznia. Nádason a szülők még keményebbek voltak, és napokig nem engedték gyerekeiket felszállni a Feltótra (Tauţ) induló iskolabuszba, végül azonban egy részük már engedett, és beletörődött a megváltoztathatatlanba, főként a nyolcadikosokról van szó.

 

Temes

Valamennyi iskolaépület oktatási intézmény marad

Az iskola-összevonások nyomán egyetlen Temes megyei iskolaépület sem ürül ki teljesen, valamennyi oktatási intézményként működik továbbra is – tudtuk meg Halász Ferenc helyettes főtanfelügyelőtől, aki az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:

– Temes megyében az iskola-összevonások következtében egyetlen épület sem marad teljesen üresen, legalább óvodai csoportok az épületben maradnak. A felújított épületeken elvégzett munkálatok nem vesznek kárba: szükségesek voltak ahhoz, hogy a gyerekek civilizáltan tanuljanak ezekben az épületekben. A megyében két olyan iskola van, amelyikben magyar tagozat szűnt meg, illetve elköltözött. Az egyik Pusztakeresztúr, ahol egy felújított épületben működött az óvoda és az iskola. Az épületben továbbra is működik az óvoda és az egy tanerős román osztály. Csak egy terem marad üresen, de azt is elárulom: véleményem szerint jövőre jó eséllyel lehet újraindítani a magyar tagozatot Pusztakeresztúron.

A másik ilyen épület Nagybodófalván van, ez esetben egy nagy épületről van szó, amelynek a nagyobbik részét egy 30 személy befogadására képes tábor, vagy továbbképzési központ – ez még vita tárgya – foglalja el. A bodófalvi iskola épületében található két osztályterem. Az I–IV. osztály megürült termében ősztől egy második óvodai csoport indult, tehát az iskolaépület kihasználtsága nem változott.

– Megyei szinten hány iskolaépületből költözött el osztály vagy tagozat?

– Az összevonások tizenhárom, az utóbbi években felújított épületet érintenek, amelyekből most osztályok költöztek el, de szeretném hangsúlyozni, hogy egyetlen egy épület sem maradt üresen, mindegyik továbbra is ellátja az oktatási intézmény funkcióját. Ez védelmet és kihasználtságot nyújt ezeknek az épületeknek. Az már a polgármesteri hivatalok kötelessége, hogy az esetleg üresen maradt termet vagy termeket a közösség számára használják fel a továbbiakban.

– Felújított iskolákban termek szabadultak fel, ugyanakkor több Temes megyei iskola visszaszolgáltatott régi épületben működik. Utóbbiak közül egyik sem ürült ki az iskola-összevonások következtében?

– Visszaszolgáltatott épületek közül az utóbbi években nem ürült ki egy sem, továbbra is iskolaként működnek. A legsúlyosabb a helyzet Temesváron, ahol komoly nagy létszámú iskolák működnek visszaszolgáltatott épületekben. A gazdasági helyzetre való tekintettel a polgármesteri hivatal egy esztendeje már nem fizeti a bérleti díjakat, ami elégedetlenségeket szül, de sehol nem vetődött föl, hogy ebben az iskolaévben valamilyen okból el kellene hagyni ezeket az épületeket. Nagy gondot jelent a visszaszolgáltatott épületek esetében, hogy nem az önkormányzatok tulajdonában vannak, ezért nagyobb beruházásokat eszközölni ezekben az épületekben nem lehet. Az évek folyamán elképzelhető, hogy egyik másik régi épület olyan helyzetbe kerül, hogy nem a legjobb körülményeket biztosítja az oktatás számára.

 

Hunyad

Homályos helyzet

Noha az önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolák száma 186-ról 118-ra csökkent a tanintézmények összevonása révén, Hunyad megyében csupán 20 épület üresedett ki, ismertette a helyzetet Máté Márta, Hunyad megye főtanfelügyelő-helyettese. A legtöbb összevonás ugyanis intézményi jellegű volt, vagyis az általános iskolákat egyesítették a középiskolákkal közös jogi személyiség alatt, de maga az oktatás a régi épületekben zajlik. Az összevonás ráadásul Hunyad megyében nem érintette a magyar nyelvű oktatást, csupán a román nyelvűt.

Valamivel bonyolultabb a helyzet, azokban a kivételes esetekben, amikor két hasonló intézményt (vagy két általános iskolát, vagy két középiskolát) vontak össze. Erre a diákok kis létszáma miatt került sor, s elvileg az oktatás csak az egyik épületben kellett volna folytatódjék, míg a másik felszabadult volna. Hónapok óta a legnagyobb ellentét éppen a körül zajlott, hogy melyik iskolaépület maradjon meg, s melyik üresedjen ki, hiszen senki sem volt hajlandó feladni iskolaépületét.

Déván például a legnagyobb ellentét a Grigore Moisil és a Horea középiskolák összevonása körül zajlott. Előbbi tanárai saját iskolájuk mellett kardoskodtak, mert közel kétszer több diákja volt, mint a Horeának, s laboratóriumai, sporttermei, műhelyei is jobb felszereltséggel rendelkeznek. A tőszomszédságban lévő Horea vezetői azonban elérték, hogy az oktatás továbbra is két épületben folytatódjon, noha jogilag a két intézményt egyesítették. Épület tehát nem szabadult fel.

Vajdahunyadon két lakótelepi általános iskola összevonása jutott hasonló sorsra. A 10-es számú általános iskola diákjait ugyanis a közelben lévő 7-es számú iskolába szándékozták irányítani a kettő összevonása révén. Csakhogy tanévkezdéskor a szülők tiltakoztak, s a Hunyad megyei tanfelügyelőség végül engedélyezte, hogy az oktatás mindkét színhelyen folytatódjon.

Leginkább azok a falusi iskolaépületek szabadultak föl, ahol meg is szűnt az oktatás, mondta Máté Márta. Kerges (Chergeş) faluban például csak 3 gyerek volt a helyi elemi iskolába, ők 3 kilométerrel arrébb, a községközpont, Kerzsec (Cârjiţi) iskolájába kerültek, az ottani 5 gyerek mellé.

Hogy mi lesz a 20 kiüresedett iskolaépülettel még nem tudni pontosan. Az önkormányzatok még nemigen tudják, mit kezdjenek velük. Eddig ugyanis csupán két kérvényt adtak le a tanfelügyelőségre, melyekben követelik a kiüresedett épületet. Az egyik Piski városból, a másik pedig Marosbrettye (Bretea Mureşană) faluból. Az önkormányzatok szociális célokra, öregotthon létesítésére használnák az épületeket. Vagy az egyháznak, ez esetben a román ortodox egyháznak adnák. Az ortodoxok is jelezték érdeklődésüket a megüresedett iskolaépületek iránt.

Hogy a többiekkel mi lesz, az még korántsem dőlt el. Az épületek mindenesetre konzerválásba kerültek, komoly kár elvileg nem keletkezhet, amíg az önkormányzatok és a tanfelügyelőség új célt találnak számukra.