Tervteljesítési jelentés

Kormányutasításra a prefektúrák a jövőben kötelesek havonta figyelemmel követni, összegezni a megyében futó uniós pályázatok állapotát, jelezni a problémákat, vagy a különböző okok miatt bedőlő projekteket. Mai riportunkban utánanéztünk, melyek az első következtetések.AradEgyelőre simán haladnakAz uniós projektek első átvilágítása nem hozott felszínre látványos eredményeket vagy kudarcokat, de még a forráslehívások trendjének megállapítására is várni kell legalább fél évet. Ekkor már kiderül, hogy az önkormányzatok, decentralizált intézmények pályázati kedve-lehetősége, a leszerződött alapok száma felfele vagy lefele ívelő tendenciát mutat-e. Egyébként furcsa, hogy a prefektúráknak eddig fogalmuk sem volt a megyéjükben futó uniós pályázatok helyzetéről, s csak most, felső parancsszóra kezdték átvilágítani a rendszert.Tehát az első helyzetjelentés 2010 júliusának végén készült el és az eddigi adatokat összegzi.Arad megyében tehát az önkormányzatok az első félévben 43 pályázatot nyújtottak be, a közintézmények négyet. A helyi tanácsok projektjeinek összege 103,75 millió euró, a decentralizált intézményeké 6,2 millió. Ezeket egyelőre értékelik, s az érintetteknek, kedvező elbírálás esetén, még jócskán várniuk kell a pénzre.A korábban benyújtottakból 38 pályázatra kötötték már meg a finanszírozási szerződést, ebből 18 önkormányzati, 20 pedig a decentralizált intézményeké. Ez utóbbiak zöme a Comenius és Leonardo da Vinci iskolaprogramok keretében futott. A 38 pályázat összértéke 228,02 millió euró, igaz, ebből 208,78 millió a megyei önkormányzat két nagy telitalálata: a teljes megyét érintő hulladékgazdálkodási és a vízbevezetési programok.A PHARE, SAPARD előcsatlakozási programokon keresztül Arad megye összesen 21,43 millió eurót hozott be saját konyhájára.S miközben a vízbevezetési, csatornázási megyei projekt viszonylag simán halad, a hulladékgazdálkodási fogaskerekei csikorognak. A projekt levezénylését biztosító menedzsmenti-felülvizsgálati szerződést a héten sikerült aláírni a Project Developer Kft.-ből  és az FCG Finnish Consulting Group Kft.-ből álló konzorciummal. Ennek összege 8,98 millió lej, és a két cég három éven keresztül ellenőrzi majd a munkálatokat, a beszerzéseket, tanácsokat ad a beruházás gyakorlati megvalósításához, részt vesz a lakosság felvilágosításában, tájékoztatásában. Hasonlóan kiválasztották a kivitelezést lebonyolító céget, a járművek, eszközök, gépek beszerzése azonban elakadt, miután az egyik vesztes vállalkozás fellebbezett a döntés ellen. A fellebbezést az illetékes hatóság elutasította, s most folytatódik az elektronikus közbeszerzési eljárás (SEAP). Mindez késlelteti Arad megye hulladékgazdálkodási projektjének befejezését, amely országosan az elsők között rajtolt és kapott brüsszeli finanszírozást.A prefektúra egyébként arra is kíváncsi volt, mi az önkormányzatok, decentralizált intézmények véleménye a pályázatok lebonyolításáról, a sokat emlegetett bürokráciáról. Kiderült, a legtöbben a pályázatok elbírálásának, szelekciójának hosszadalmasságát kifogásolják, de azzal is elégedetlenek, hogy gyakran képtelenség megvalósítani a projektekbe foglalt különböző tevékenységeket. Sokan jelezték, mennyire hátrányos helyzetben van az első pályázatát saját csapattal elkészítő-leadó önkormányzat, és persze örökös probléma az önrész, a jutalékok előteremtése vagy a 20 százalékos banki garancia megoldása.Călin Bibarţ prefektus azt is elmondta, egyetlen pályázó sem jelezte, hogy veszélyben a projekt kivitelezése, befejezése, és számottevő késedelmekről sem kaptak információt. A letett pályázatok, megkötött szerződések tekintetében Arad megye az országos átlag fölött helyezkedik el.TemesKevés a saját erő, csúsznak a határidők„A kormány leküldött a prefektúráknak egy bonyolult kérdőívet, amellyel az uniós pályázatok helyzetét akarják ellenőrizni – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa –, ezeket mi továbbítottuk az érintetteknek és a kapott válaszok alapján összeállítottunk egy jelentést. Temes megyében összesen 86 uniós pályázatot nyújtottak be idén, összesen 376,5 millió euró értékben. Ezek közül 66-ot az önkormányzatok, 20-at más intézmények, köztük néhány magáncég nyújtott be. A 86 uniós pályázatból 29-et már jóváhagytak, 178 millió euró értékben. 42 pályázat esetében már meg is kötötték a finanszírozási szerződést, utóbbi projektek összértéke 83,5 millió lej. A már lehívott uniós pénzek tekintetében valamivel gyengébben áll Temes megye: eddig összesen 30 millió eurót sikerült elkölteni a már folyamatban levő vagy befejezett pályázatok keretében. A szegény településeknek nincs önerejükA már jóváhagyott pályázatok több mint a fele (15) a vidékfejlesztési alapokhoz benyújtott 2-2,5 millió euró értékű projekt, amelyekből községi utakat, települési infrastruktúrát (utcákat, járdákat), a közszolgáltatások javítását, víz- és csatornahálózatok fejlesztését stb. akarják megvalósítani az önkormányzatok. „Van néhány község, ahol nem lesz gond a pályázatok elindítását biztosító több százezer eurós összeg előteremtése (Billéd, Nagycsanád, Szakálháza, Varjas) – nyilatkozta lapunknak Marossy Zoltán –, de pályázatot nyert számos szegény település, mint Aga, Bethlenháza, Bozsor, Daruvár, Hosszúszabadi, Kőfalu, Kurtya vagy Tamásd, akiknek nem lesz miből kifizetniük a munkálatok első szakaszának költségeit! Az első elszámolások után már nincsen gond, mert ezeket az összegeket 60 napon belül Brüsszel kifizeti, és a pályázat a továbbiakban már önmagát finanszírozza. A bankkölcsön nem megoldás, mert a kamatokat nem lehet uniós pályázatokban elszámolni”.Csúsznak a határidők, veszélyben a pályázati pénzekA már futó pályázatokkal az a fő gond, hogy sok esetben nem tudták betartani a pályázatban meghatározott ütemtervet. Erre tipikus példa a temesvári és a Temes megyei önkormányzat közös, 10 millió euró értékű 2005-ös PHARE-projektje, a Terézia-bástya és a hozzá tartozó erődítmény teljes felújítása, amely eleve egyéves késéssel, 2008. április 1-jén indult és 2009. augusztus 28-án járt le az átadás első határideje. Azóta legalább ötször hosszabbították meg a határidőt, legutóbb 2010 augusztusáig, de a német kivitelező lassan halad a munkálatokkal. Csúsznak a határidők a Buziásfürdő–Lugos és a Nagyszentmiklós–Perjámos megyei utak korszerűsítési munkálatainál is. A futó és már befejezett projektek között van a Detta–Bordány és az Újvár–Algyő kulturális együttműködésről szóló projekt, valamint a múlt hónapban felavatott Zsombolyai Vízmű. „Az előcsatlakozási PHARE-pályázatoknál még elnézték a határidők csúszását, de a strukturális alapok esetében már Brüsszelből kell engedélyt kérni a határidők megváltoztatására – tudtuk meg a Temes megyei alprefektustól –, összesen 9 uniós pályázat van késésben, de az új határidőket már jóváhagyták az uniós döntéshozók. Van ezenkívül négy olyan uniós pályázat, amelyek esetében a mi szakembereink úgy ítélték meg, hogy különböző okok miatt veszélybe került a finanszírozás. A Regionális Továbbképző Központ (CRFC) 414 000 eurós pályázata és a Regionális Környezetvédelmi Ügynökség 420 000 euró értékű projektje azért került veszélybe, mert megszűnt maga az intézmény. A Megyei Oktatási Erőforrások és Szolgáltatások Központja (CJRAE) gazdát cserélt, a megyei önkormányzat nehezen fogja a saját erőt előteremteni a 2,3 millió euró értékű projekthez. Veszélyeztetett helyzetben van a pereskedések miatt sorozatos határidőcsúszással késleltetett 45,3 millió eurós ISPA-pályázat is, amelynek keretében az Aquatim Temesvár szennyvízelvezető hálózatát és szennyvíztisztító állomását újítja fel. Ami a brüsszeli pénzek rendeltetésszerű felhasználását illeti, ennek ellenőrzése nem tartozik a mi hatáskörünkbe. Temes megye esetében nem tudok olyan esetről, hogy valaki eltérítette volna az európai pályázati pénzeket, de visszaélésekre később is fény derülhet.” HunyadUniós pénzekHunyadi éltanulóHunyad megye lenne a Nyugati Fejlesztési Régió éltanulója, ahogy a megyei tanács elnöke állítja? Mircea Moloţ megyei tanácselnök szerint ugyanis Hunyad egymagában a Nyugati Fejlesztési Régió uniós pénzalapjának 60%-át szerezte meg, míg Arad, Temes és Krassó-Szörény a maradék 40%-on osztoznak.Hogy ebben mennyi a dicsekedés és mennyi a valóság, nem tudni pontosan. Egyvalami biztos: Hunyad megyében jelenleg 35 EU-s finanszírozású projekt zajlik, összesen több mint 800 millió lej (8000 milliárd régi lej) értékben. Ezek közül 23 önkormányzat 29 fejlesztési pályázatot nyert el, a megyei tanács pedig 6-ot, noha ezek távolról a legjelentősebbek. Egyes EU-s finanszírozású programokra, mint például Déva és Vajdahunyad víz- és csatornahálózatainak korszerűsítése, a megye a két önkormányzattal együtt pályázott, de hát az EU szigorú szabályai szerint csak egy intézmény lehet a pályázat felelőse, a többiek csupán partnerek, s így hát a megye legjelentősebb európai finanszírozású programja a megyei tanácsnál szerepel.A legjelentősebb öt, folyamatban lévő uniós finanszírozású programot a következő táblázat mutatja, a Hunyad Megyei Prefektúra adatai alapján: 

Pályázó

EU-s program

Program célja

Érték (millió lej)

Megyei tanács

ISPA

Déva és Vajdahunyad víz- és csatornahálózatának korszerűsítése

213,02

Megyei tanács

Régiós fejlesztési program

Telek–Toplica megyei út korszerűsítése (30 km)

102,81

Megyei tanács

Régiós fejlesztési program

Gyors-beavatkozási (ISU) szolgálat korszerűsítése, műszaki felszerelése

51,20

Dévai önk.

Régiós fejlesztési program

Dévai várhegy turisztikai fejlesztése

39,27

Vulkáni önk.

Régiós fejlesztési program

Központi utak javítása

35,49

A legtöbb uniós finanszírozású projektet, szám szerint 16-ot vidékfejlesztésre, azaz a falvak korszerűsítésére nyerték el az önkormányzatok. Megyei utak és városi utcák javítására összesen 6 uniós pályázatot nyertek el, akárcsak az oktatási intézmények korszerűsítésére.

A Hunyad Megyei Prefektúra havi rendszerességgel ellenőrzi a folyamatban lévő 35 uniós projekt helyzetét. Legutóbb éppen a héten ellenőrizték, s eddig semmilyen komoly problémára sem bukkantak, szemléltette a helyzetet Dézsi Attila prefektus. Vagyis Hunyad megye ebből a szempontból is éltanulónak tekinthető.

A megye magyar prefektusa mindenesetre legjobban annak örvendene, ha minél több uniós pályázatot kellene ellenőriznie. Személyesen, illetve az irányítása alatt lévő prefektúra révén ugyanis folyamatosan szorgalmazza az önkormányzatokat, hogy pályázzák meg az uniós alapokat. Szemináriumok, programismertetők, társfinanszírozási lehetőségek ismertetése révén számos felvilágosító lépést tettek az uniós pénzek hatékonyabb felhasználása érdekében.

Elképzeléseik, úgy néz ki, meghallgatásra találtak: a folyamatban lévő 35 uniós finanszírozású program mellett az önkormányzatok további 46 pályázatot adtak le. Ezek közül 17 az oktatási intézmények korszerűsítéséről szól, 12 megyei utak és városi utcák javítására, 10 pedig városfejlesztésre. Egyelőre még nem tudni, hogy ezek közül hányat hagynak jóvá a temesvári központú régiós fejlesztési irodánál, majd Bukarestben, s hogy mennyi pénzt ítélnek meg a projektekre. Természetesen sokkal több pályázat is lehetne, hiszen Románia amúgy is a rendelkezésre álló EU-s pénzek 10%-át használta fel tagsága első három és fél éve alatt. A pályázatok számának növekedése, s az, hogy az elnyert pénzekkel nincsenek gondok, s rendeltetésüknek megfelelően használják fel, mégis pozitív jelenségnek tekinthető.