Horgászsarok

A csodás pinki

2010. október 17. 21:46 (vasárnap) /
Valószínűleg láttak már zöld potrohú legyeket körözni a ház körül nyár közepén. Ezeknek sötétzöld, enyhén fénylő testük van, és nyüveik horgászkörökben pinki néven ismeretesek. Annak ellenére, hogy a pinki kisebb, mint a csonti, ne tekintsük egyszerű etető csontinak – kitűnő csali is a horogra.Frissen a pinki majdnem teljesen fehér színű, de egy-két nap után pállott lilás színűvé válik, innen ered a neve (angolul pink rózsaszínt jelent). A színük helyett inkább a mozgékonyságuk csalja horogra a halat. Tűrőképesek: ha bedobunk egy pár csontit a vízbe, gyorsan elpusztulnak, főleg hideg vízben. A pinkikkel viszont egészen más a helyzet. Még jóval a bedobás után is tekeregnek, vonzzák a halakat a területre, és sokkal tovább életben maradnak a horgon. Emiatt kitűnő csali a pinki télen-nyáron egyaránt. Lassan süllyednek: ha beszórva etetünk mély, erős sodrású, vagy sekély, de sebesen folyó vízben, a tömör, gyorsan süllyedő etetőanyag, mint pl. a csonti azért vezet sikerre, mert gyorsan leér a halakhoz. A könnyű csalik, mint a pinki, hacsak nem etetőgolyóba gyúrva dobjuk be, könnyen kisodródnak a célterületről és elcsalogatják onnan a halakat.Amikor a szabaduló-művészetről van szó, a pinki a bajnok. Ha egy fedő nélküli egyenes falú dobozban hagyjuk őket egy-két órára, biztos, hogy több tucat pinki hiányozni fog, mire visszaérünk. Tároljuk őket száraz kukoricadarában, egy jól szellőző, zárható dobozban, és ne csak a fedőt, de a szemünket is tartsuk rajtuk! 10 dkg színes, kevert pinki még nehezebb körülmények között is jó horgászásra ad esélyt.A gyenge sodrású, sekély vizekben viszont (mint pl. csatornák, vízelvezető árkok, kis tavak és a lassúbb folyók szélei), ha könnyebb csalit szórunk be etetőanyagként, a halakat rávehetjük, hogy már a beesés pillanatában kapjanak. Megpróbálhatjuk önmagában, vagy csontival keverve beszórni a pinkiket. Könnyen izgalomba hozhatunk egy csapat sügért, ha folyamatosan pinkikkel csalogatjuk őket. Vékony húsú horogra könnyen feltűzhetők, és kevésbé is sérülnek meg.Általában véve, a kisebb csalikat bármilyen méretű hal szereti. Minél nagyobb egy csali, annál kevesebb hal képes lenyelni. Nagy csalival tehát jó időbe telhet, amíg végre kapásunk lesz. Ha termetes pontyra, compóra, dévérre, domolykóra vagy márnára horgászunk, akkor nyilván felkészültünk a hosszú várakozásra. Ha viszont csak egy kis szórakozás kedvéért, vagy éppen versenyen horgászunk, és nem jön a kapás, általában érdemes kipróbálni egy kis horogra tűzött csalit. A nehezebben horgászható vizeken, ahol ritkák az 50 g-nál nagyobb halak, egy csonti igencsak nagy csalinak tekinthető. A csali mérete elvben itt is meghatározza a fogást – a csontit bekapni képtelen kishalak nem akadnak horogra. A pinki tökéletes megoldás, amellett megmarad egy nagyobb compó, ponty vagy dévér fogásának esélye is.Manapság már nem hiányozhat a pinki a csalis arzenálból, különösen, ha csatornára megyünk horgászni.  Szórva vagy etetőanyagba keverve nagyobb távolságra is lehet velük etetni.A vörös pinkik népszerűek a dévérek és sügérek körében, míg a természetes színűeket a bodorka és a küllő kedveli. A foszforeszkáló („diszkó”) pinkik rózsaszín, narancssárga és néha kék vagy zöld színekben kaphatók. Nagyon fényesek, érdemes őket kipróbálni, főleg egy gilisztákkal kevert „koktélban”. Egy-egy pinkihez 24-es vagy 22-es, míg kettőhöz 22-es vagy 20-as horog való.Kádár Tibor

Hozzászólások