Egérbe mondom… (Furcsaságok, latolgatások, vélemények)

Adventi gyászkoszorú

2011. december 8. 20:14 (csütörtök) /

● „Elköszönt” labdarúgásunk egykori újabb kulcsfigurája! Ezúttal a hazai és az aradi sportélet egyik kiemelkedő képviselője, Ioan Pop vált gyászforrássá, akinek háromnegyed évszázadot engedélyezett a Teremtő – földi halandóként. Sokáig úgy tudták a focibarátok, hogy ez a szóban forgó egyéniség moldvai származású, mivelhogy a Iaşi-i CSMS csapatában bukkant fel élvonalbeli labdarúgóként. Nos, az egykori jobbszélső, mindössze az egyetemi évei alatt szerepelt Jászváros, annak idején szebb napokat is megélt együttesében, majd visszatért Aradra, az ITA-hoz. Az évek múlásával a polgári foglalkozása (textilmérnök) lekörözte a sportéletbeli szerepkörét; igazgató-helyettes, majd vezérigazgató lett az aradi textilgyárban. ● A fiatalabb korosztály képviselői egészen más szemszögből ismerhették meg ezt a gerinces egyéniséget; Ioan Pop ugyanis klubelnökként vált igazán ismertté az ifjúság körében. Az 1989-es politikai fordulatot követő össznépi zűrzavar a sportot, s ezen belül a labdarúgást sem kerülte el. Nos, 1992-ben, a polgári foglalkozása terén csúcsra került mérnök átült az UTA sportegyesület elnöki székébe, vállalva minden kockázatot, ami a piros-fehér labdarúgócsapat hányatott sorsát illeti. ● Ioan Pop mérnök, nem ismerve a lehetetlent, egy éven belül az UTA labdarúgócsapatával is csúcsra jutott; 14 évi B-osztályú vergődést követően, Domide Flavius edzővel vállvetve újfent élvonalba került az aradi piros-fehér együttes. Sajnos, a nosztalgiázás hatalmas csapást mért az aradi textilgyár csapatára, mivelhogy az egykori város- és klubvezetők visszasírták az akkortájt már 72. életévében lévő Nicolae Dumitrescu edzőt, aki Ionuţ Popa és Ioan Hamza fiatal pályaedzőkkel vágott neki az 1993-94-es A-osztályú bajnokságnak. E szakmai manőver rosszul sült el, s az újabb esztendőben, azaz 1994 júniusában az UTA kipottyant az A-osztályból úgy, hogy „Cocót” még karácsony előtt menesztették. ● Az aradi piros-fehér csapat 66 éves fennállása alatt az egyik legszomorúbb momentumát élte meg, eme újabb kudarccal. Lám, mit tett/tesz a felelőtlenség, a hozzá nem értés és a „kívülről” történő bekiabálás. Persze, a kialakult helyzetben Ioan Pop klubelnök lemondott elnöki tisztségéről, hiszen tudta/érezte, hogy az általa két esztendővel korábban beindított gerincességi folyamat újfent fuccsba ment. ● Kevés olyan klubvezetőt, sportvezetőt, edzőt ismerek, aki bármilyen szakterületen fellépve, folyvást megőrizte emberiességét.

(Berecz)

Hozzászólások