Csukázás élettelen csalihallal

Az élettelen kishallal vagy halszelettel való csukázás nem a legelterjedtebb módszer a horgászok körében. Sokkal gyakrabban vadásznak vele süllőre, pedig csukára is kiváló csali. 

Érdemes kipróbálni nálunk is az angol horgászok tapasztalatait, akik tíz kiló feletti halakat akasztanak ezzel a technikával, hiszen a mi csukáink sem különböznek a brit nagyfogúaktól, de sajnos, régiónkban nagyon ritka az ekkora csuka.

A csukák sokszor meglepetésszerűen támadnak áldozatukra, de gyakran sokáig kell üldözniük. Ám ezek is, mint majdnem minden ragadozó, természetesen dögevők is egyúttal. A döglött kishal ugyanis ingyen lakoma a számukra – ha a csukának nem kell sokáig üldöznie áldozatát, nem is pazarolja értékes energiáit a táplálékszerzésre. A zsákmány megtalálásában éles látása és kiváló szaglása segíti a csukát. A siker érdekében úgy kell éppen ezért felkínálni a csalit, hogy megfelelő szagot árasszon, és egyúttal szembetűnő is legyen.

Élettelen csali lehet minden édesvízi hal, de leggyakrabban mégis a bodorkát, vörösszárnyú keszeget és a nyúl domolykót használják. Sokféle tengeri és édesvízi hal is használható csaliként. A makréla és a hering a legnépszerűbbek, mivel könnyen beszerezhetők és nagy a zsírtartalmuk. Ne féljünk tengeri halakkal csalizni, eredményessége talán az egyedülálló illathatásra vezethető vissza. A 15 centis vagy kisebb halakat általában egészben használjuk csalinak, a nagyobbakat félbe vágva vagy szeletelve.

Az élettelen kishalas horgászáshoz olyan felszerelés kell, amely jól elbírja az eléggé súlyos csalit, amely lehet olykor 8-10 dekás, vagy gyakran még nagyobb is. Ezért ehhez a technikához minimum 120 grammos dobósúlyú bot, szolid, erős, álló dobú orsó szükséges, 5-7 kg szakítószilárdságú zsinórral feltöltve. Mindig acél vagy kevlár előkét kell használni, amely legyen legalább 60 cm hosszú.  

A mozdulatlan élettelen csalival való horgászásnál ez a felszerelés biztosítja az egyik leghatásosabb módszert mind fenekező, mind úszós felszerelésnél.

Két eredményes horgásztechnikát különböztetünk meg: a mozgó és a mozdulatlan élettelen csalival való horgászatot. A választást elsősorban a csukák hangulata határozza meg. Érdemes beszerezni a megfelelő felszereléseket, és elsajátítani a két alapvető módszer alkalmazását, így máris felkészültünk minden eshetőségre.

A mozdulatlan, élettelen általában jó eredményeket és egészen szép csukákat hoz a horgászoknak. Amellett, hogy a csuka jól látja, van még egy nagy előnye – a csábító illat. Éppen ezért néha érdemesebb félbe vágott hallal horgászni, mert így a csali sokkal határozottabb szagot áraszt maga körül.

A mozgó csali nemcsak a hal éles látására és finom szaglására hat, hanem a rezgésekre rendkívül érzékeny oldalvonalára is. Támolygó mozgást adhatunk a kishalnak; a folyókban úsztatva horgászhatunk vele úszós szerelékkel, a tavakban viszont általában végólmos úszókészség szükséges, utóbbi esetben a bot hegyének mozgatásával érjük el a szükséges hatást.

Ezeket a módszereket lehet szükség szerint variálni, esetleg mindenki a saját tapasztalatai szerint, vagy pedig a helyi viszonyokhoz mérten változtathatja őket.

Kádár Tibor