Horgászsarok

Gyakoroltunk

2010. január 24. 17:16 (vasárnap) /

Ezt az egész pecázást augusztus este 8 órakor találták ki a Szabó fivérek. Furcsa volt, hogy mikor már fürdéshez, meg vacsorához készül az ember, kap egy ilyen üzenetet Laci barátjától: „holnap fél ötkor jövök érted, irány egy Békés megyei bányató”.

El is jött a reggel, az ágy már fél négykor kivetett magából. Kiültem a konyhába és elkezdtem gondolkodni, vajon ma mit ehetnek a halak, elsősorban a pontyok? De erre nem volt túl sok idő, mert hamar eljött a fél 5, megyek le és látom, hogy gurul ide Laci a Transporterével. Cuccok be a kocsiba, és elindultunk Öcsiért. Őt is felvettük és egy óra alatt a tónál voltunk. A múltkori 8 darab pontyom után vártam megint, hogy ma mi lesz. Napijegy-vásárlás, hely kiválasztás, etetőanyag keverés, botok felszerelése, csalizás következett, bedobtuk a szerelést és kezdődhet a peca. Laci elég fura szereléket használt. Hármas forgóba kötött, szelepgumin áthúzott fonott zsinór előke. Ilyet se láttam még nála. De majd elválik!

Leültünk székünkbe, néztük a kapásjelzőinket, várva a kapást. 15-20 perc múlva Laci felvetette azt, hogy az első hal kifogója jutalomban részesüljön. Abban a percben meg is volt az első kapás, persze, hogy az ő botján! Mondta is, hogy miért nem voltunk benne a jutalmazásba és abban a pillanatban el is ment a hala. Úgy kell neki, ha panaszkodott!

Az időjárás elég furcsa volt, hol sütött a nap, hol csöpögött az eső és fújt a szél.

Megint vagy 20 percig nincs semmi, de utána Lacival szinte egyszerre volt kapásunk. Most mindegyik hal kijött, az enyém kicsit hamarabb, és persze mondták, hogy nincs jutalmazás. Nem kellett komolyabb fárasztás, a két kilós pontyok hamar kint voltak. Öcsi gondolkozott, hogy neki miért nem jön hal? Pufigyüjteményéből kezdett válogatni, és avval próbálkozott (nem sok sikerrel).

Nem sokkal az újabb bedobásom után volt egy kapásom, de berántás után valahogy elszakadt a főzsinór. Új szerelék készítése, de boldog voltam... Felszereltem a botot, bedobtam és tovább vártam a halakat, hogy jöjjenek a csalira, ami nem volt semmi komoly, 2 kukorica 2 csontival.

Végre Öcsinek negyedórán belül volt két kapása de elment mind a kettő.

Az idő kezdett velünk kibabrálni, mert volt, hogy kicsit jobban esett az eső, hol a szél fújt erősebben. Laciék beültek a fatető alá, de engem nem lehetett a bot mellől elmozdítani. Körülbelül negyed óra után szinte teljesen elállt az eső és máris újabb kapásom volt, és nem hittem el, hogy megint Lacival egyszerre van kapás, és együtt fárasztjuk a halakat. Neki hamar megvolt, csak egy kis gubanc keletkezett, ahogy beleakadt a másik szerelékbe, de így is sikerült kivenni. Én körülbelül 15 percig fárasztottam az életerős 3,5 kg körüli pontyot.

Öcsinek is megjött az első hala, két kiló körüli ponty volt.

Egyre rosszabb lett az idő. De azért még volt Lacinak egy szakítása, Öcsinek egy 4 kiló körüli szép potykája és nekem egy-két kiló körüli nyurga. A szél kezdett megerősödni és lassan viharossá vált, kapás ritka volt, az eső is szinte állandóvá vált és egy órakor elkezdtünk pakolni. Sajnos, el kellett indulnunk haza. Remélem, legközelebb már jobb időt fogunk ki és akkor több sikerrel járunk. De így is egy jót gyakoroltunk.

Kádár Tibor

Hozzászólások