Kettős „cervantes-i” BL-tanulmány (avagy: bukássá lett botlások)

● Nem kizárt, hogy a május 19-i labdarúgó Bajnokok Ligája döntőre kevésbé emlékezünk majd évek múltán, mint a fináléba jutott csapatok elődöntős bravúrjára. Kiváltképpen a kettős spanyolföldi visszavágó tragikomikus jellegére. Ama, az Ibériai-félszigeten rendezett spanyol–angol, illetve spanyol–német találkozóra, melyen a házigazdák végérvényesen háttérben maradtak. No, nem annyira az acélos jólneveltség, hanem jobbára a tehetetlenségi erő hatása miatt. Éppenséggel az FC Barcelona, valamint a Real Madrid szereplésének önröpítő jellege erősíti meg a szóban forgó kettős BL-találkozó pedagógiai értékét. Kétségtelen, hogy a kudarcokból lehet leginkább tanulni; persze, akkor, ha azt saját bőrén érzi az ember. ● A kettős BL-tanulmányt áthatotta a cervantes-i szemlélet is azáltal, hogy az FC Barcelona és a Real Madrid egyaránt megrekedt „sanchopansai” szerepkörben. S miközben a spanyol csapatok olcsójánosként bólogattak, addig az ellenfelek hatványozott összefogással, remek lélekjelenléttel meg-megmosolyogták vendéglátóikat annak kapcsán, hogy azok miként kapják be – szalmai úton – a fullánkot. ● A legfontosabb számomra az, hogy mindkét világhírű spanyol együttes legalább alulmaradásból „summa cum laudae” osztályzattal vizsgázott. S ez nem kevés, amikor a társadalmi lét bármely területére tekintve, egyre kevesebben felkészültek arra, hogy az életben veszíteni is tudni kell. ● Régi mondás, miszerint a győzelemnek számtalan keresztapja van, ám a vereség mindig olyan, mint az árva gyerek. Örvendetes, hogy ezúttal sem Josep Guardiola, sem José Mourinho nem magyarázkodással próbálta menteni a mundér becsületét, hanem sportemberi hangon mondták ki mindketten: jobb volt az ellenfél. Miközben a katalánok mesterétől az ilyesmi szokványosnak számít, addig a királyi gárda portugál vezetőedzőjének magatartása kellemes meglepetést okozott. Hiszen Mourinho mindössze ennyit mondott: elsősorban a fiúkat sajnálom, s nem magamat. ● Lám, már annak is örül a labdarúgást kedvelő, ha a mai világban a sportvezetők belátják azt, hogy veszíteni is tudni kell.