Mi hat a pontyok étvágyára?

A pontyok étvágyát rendkívül sok tényező határozza meg. Ezek közül az egyik legfontosabbal, az időjárási frontok hatásával ismertetem meg Önöket.Az időjárási frontoknak a ponty étvágyára és viselkedésére gyakorolt hatása az évszak és a napszak függvényében változik. Az intenzív időjárási folyamatokat előidéző frontok hazánk nyugati részét leggyakrabban az Atlanti-óceán felől közelítik meg. Hidegfront-betörés előtt néhány nappal déli-délnyugatira fordul a szél, a levegő páratartalma jelentős mértékben megemelkedik, csökken a légnyomás. A front időtartama, vagyis az átvonulás ideje és az intenzitása nagymértékben függ az adott terület földrajzi fekvésétől, hőmérsékletétől, páratartalmától. A légmozgás hatására a különböző hőtartalmú vízrétegek keveredhetnek. A hirtelen légnyomáscsökkenés következtében mérgező gázok (metán) szabadulhatnak fel az iszapból, melyek csökkentik a víz oldott oxigéntartalmát.A pontyok ilyenkor gyakran csoportosulnak a felső vízrétegekbe, és ún. „pipálással ” próbálják a légkör oxigénjét hasznosítani. Ezekben a napokban táplálkozás szempontjából inaktívvá válnak.Miután betört a front és megérkezett a hűvösebb levegő, a szél általában északi, északkeleti irányú lesz. Az átvonuláskor és utána ismét intenzíven táplálkoznak a halak. Ebben az időszakban az esetlegesen lehulló csapadék és az erőteljes légmozgás oxigénnel dúsítja a vizet. A pontyok viselkedése is alapvetően megváltozik, mivel felgyorsul a vérkeringésük, felgyorsulnak anyagcsere-folyamataik. Gyakran kiugranak a vízből, elárulva tartózkodási helyüket. A kapások is gyakoribbá válnak. Az ugrálás másik funkciója az élősködőktől (pontytetű) való megszabadulás. Iszapos fenéktalaj esetén gyakran az ún. „dúrás” árulja el táplálkozásuk pontos helyét. Ennek az érdekes jelenségnek a legmeghatározóbb ismertetőjegye a hirtelen felszökő és a víz felszínén szétterülő apró buboréktömeg, amely az iszapból felszabaduló gázokkal ellentétben a hal útvonalát követve egy bizonyos irányba halad. E tulajdonságukkal a pontyok elárulják táplálékfolyosóik irányvonalát. Ezeket a csatornákat evezővel vagy egy hosszú nádszállal könnyedén ki lehet tapogatni a keményebb, agyagos részek után kutatva, és ennek hatására az etetést is koncentráltabban végezhetjük. Érdekes, általam is megfigyelt jelenség, hogy egyes tavakon a pontyok az erős szél által keltett áramlatokkal sodortatják magukat. Ezek az áramlatok gyakran magukkal ragadják a ponty természetes táplálékbázisát képező állati szervezeteket (árvaszúnyoglárva, szitakötőlárva, kerekesféreg, vízászka, vízibolha, kandicsrák), melyek a vízterület széliránnyal megegyező oldalán felhalmozódnak, és a pontyok is erre a területre csoportosulnak. Az időjárási frontok sok horgász szerint a fogásokat tekintve inkább előnnyel szolgálnak.Használjuk ki ezeket az emberi szervezet számára gyakran nehéz napokat, mert a pontyhorgászat terén csodás meglepetések érhetnek bennünket. Kádár Tibor