Pótlabdás HIV-cuncusok (avagy: rátérünk a kabaréra)

– Rendkívüli izgalmak közepette készül Bukarest az UEFA Európa Liga-döntő megrendezésére. A szerdai esemény kapcsán sok minden terítékre kerül, kiváltképpen a várható hasznot/nyereséget illetően, ám szakmailag alig-alig esik néhány szó. Miért?

– Egyszerűen arról van szó, hogy mifelénk a nyereségvágy réges-régen lekörözte a labdarúgás szakmai vetületét. Kit érdekel maga a spanyol–spanyol összecsapás, holott pedagógiai tananyagként illene kezelni az Athletic Bilbao–Atletico Madrid találkozót.

Maga a Román Professzionista Liga elnöke is jobbára azért drukkol, hogy a várhatóan Bukarestbe érkező mintegy 40 ezer spanyol szurkoló minél több pénzt költsön. Lett légyen szó szállodáról, étteremről, örömlányos masszázsszalonról vagy egyebekről.

– Nem érzi azt, hogy erősen kabaré jelleget ölt a nagy várakozás?

– Dehogynem! Ezért is döntöttem úgy, hogy ezentúl rátérek a kabaréra, hiszen a labdarúgás már nem a sportmozgalom szerves része, hanem kimondottan nyereségforrás.

– A hazai első ligás bajnokság legutóbbi fordulójában is megesett néhány kabaréjelenet. Vajon mire gondolok?

– Bizonyára többek között arra, hogy a Dinamo–Kolozsvári CFR (0:1) mérkőzés szünetében a vendéglátók mestere, Dario Bonetti bundázással vádolta néhány tanítványát. Ennél is mosolyogtatóbb az, hogy a Dinamo egykori válogatott játékosa, Cornel Dinu azonnal pártfogásba vette a piros-fehér játékosokat, mondván: azért nem tudtak győzni a „dinamósok”, mert nehezen jutnak labdához. Nos, egy HIV-cuncus elektronikus levélben reagált a „Mister” védőbeszédére, hangsúlyozván: jómagam pótlabdával is rendelkezem, ezért Bonetti mester engedje el tanítványait hozzám edzeni; ráadásul az én labdáim nem babgáztól, hanem rendkívüli jó minőségű szilikontól keményebbeki, élvezhetőbbek.

– Megható áldozatkészség!...

– Bámulatos önzetlenség!... A cuncusok még a HIV-fertőzöttségüket is megosztanák, nemcsak a spanyol szurkolókkal, hanem akár a Dinamo játékosaival is.