Pótszilveszteri adok-kapok – útravalóként

Mottó: „Nem csak B. Béla tisztelt olvasónknak szánjuk az általa kombinálásokká átkeresztelt e heti adogatásainkat.”

– Milyen volt a szilvesztere?

– Mint még soha!...

– Örülök, hogy végre valakinek rendkívüli volt az óévbúcsúztató, hiszen – általában – vállvonogatás és grimaszolás tömkelegét kaptam válaszként.

– Bocsánat, félreértés történt…

– Hogyhogy?

– Én annyit mondtam: rendkívüli volt a szilveszterem, s nem egyebet.

– Számomra, most már teljes a zűrzavar; kérem, pókhálózzon, hogy tisztán láthassak…

– Mintegy negyvennyolc órával az óévváltást jelképező petárdázások előtt nálam rendkívüli durranás történt: hirtelenjében rám tört a nátha. Gondolom, most már minden világos.

– Hát, ez valóban olyan kellemetlen helyzet, mint például, amikor döntetlen állásnál az egyik vb-döntős csapat a 90. percben kapufába lövi a labdát a 11-es pontról.

– Valóban úgy éreztem magam, mint a sorsdöntő büntetőt elpuskázó focista, azzal a különbséggel, hogy a mikroba-invázióról nem tehettem.

Egyébként újszerű gyógymódot alkalmaztam: végig követtem az angol labdarúgó-bajnokság hét végi, illetve -eleji non stop menetelését.

– S bejött a remélt gyógyhatás?

– Részben igen. Az orrcsorgásos állapotom kiváltképpen a Manchester United Blackburn Rovers elleni bohózata lendített azáltal, hogy a bajnoki címvédő nevetséges körülmények között alul maradt odahaza.

– Mi képezte a csúcsát e sajátos kikapcsolódásnak?

– Ama, egyébként elítélendő tény, miszerint Sir Alex Ferguson a 70. születésnapján nem kortyolgathatott nyugodt elégedettségtől táplált állapotban, mivelhogy az eredményjelző 2:3-as állásnál rögzült.

– Gondolja, a Sir emiatt kihagyta a szülinapi itókázást?

– Nem tudom, ám egy korábbi idevágó nyilatkozatára jól emlékszem: „Uraim, amikor a csapatom kikap, higgyék el, még a whisky sem esik jól”.

– Nem gondolja, hogy bundázás történt, mivelhogy a sereghajtó Blackburn csapatának edzője egykoron a Sir tanítványa volt?

– Néhai líceumi matematikatanárom, Kovács Miska bácsi válaszértékű állásfoglalását kölcsönzöm: badarság!...

– Mire alapozza határozottságát?

– Egy: a Bajnokok Ligájában már a csoportszakaszban megrekedő, illetve az Angol Kupából is idejekorán kipottyanó Manchester United nem kockáztathatja a megmaradt két serlegszerző lehetőség egyikét sem.

Kettő: az angol bajnokság még csak a felénél tart, így aztán aligha hihető, hogy a Blackburn Rovers a váratlanul megszerzett három idegenbeli pontjával elkerüli a kiesést. Az viszont valószínűbb, a Manchester United, lehet éppen e három elszórt hazai pont híján marad majd alul májusban a várható célfotós bajnoki küzdelemben.

Három: a tapasztaltabb szakszem tisztában van azzal is, hogy egy bundás mérkőzés forgatókönyve nem hasonlít a 0:2; 2:2; 2:3-as találatarányú felvonásokból álló mérkőzésekhez.

– Visszakanyarodva a bacilusok arcátlanságához, még mivel kúrálta magát?

– Többek között retrós konzervvel…

– Az meg mi?

– Hát, valóban, egy sajátos feneség, ami a tévés-szegénység vészharangja. Konkréten: archív tévéműsorok visszaböffentése, amitől az igényesebb polgár megcsömörlik.

– Gondolom, szilveszter éjszakáján ennek bekövetkezését nem várta meg…

– Az fix! Addig keresgéltem a távirányítóval, mígnem két óra körül elaludtam.

– Na, ne mondja, hogy ezzel be is fellegzett a szilvesztere…

– Ha hiszi, ha nem, az előző két fehér éjszaka után végre aludtam egy jót.

– Mégis, mi maradt meg idén kedvezően a két esztendő határmezsgyéjén való áthaladásból?

– A bécsi újévi koncert és az ajándékba kapott magyar nyelvű rajzfilmes tévécsatorna, a Boomerang.

Adogató: Berki Fláviusz

Fogadó: Berecz Sándor