Új műsorhoz új botrány kell…

● …Gyerünk, gyerünk, hát kezdjük is el az operettkabarét!... ● Jöjj vissza hozzám, Andone fiacskám, s hozd el a hunyadi jégergatyád, hisz te vagy az egyetlen CFR-es, ki a sárkányfejeket néha-néha lemetszheted. ● Vaslui brazilosan szőke, szelíd. Csakhogy melletted áll folyvást a Kukoricás Adrian, kit bámulunk mindannyian, mert ő az a volt játékvezetői pandúr, kiből mára lett a legnagyobb rabló úr. ● Hajdanán a Jenei-féle Csillag-legényes még úgy vonzott, mint egy elektromágnes. Aztán kisajátította őt egy juhkupec, kinek fogalma sincs, milyen is az igazi focimeccs. ● Bocsánat, hogyha kérdem: milyen lehet ama násznagy, ki folyvást az örökös vő, Borcea képébe csap. S közben hangoztatja: kedves vőm, ne félj a bajnokságtól búcsút venni, hanem botorkálj csak Amerikában tovább, hisz majd ama bajnokságot nyerő másik így erőteljesebben fog mindig gondolni rád. ● Mircea Sandu, hol vagy? Vajon merre mehettél? Állandóan csavarogsz, s nekem, Dragomirnak ez néha-néha rossz. De én tudom az okát, miért várok még mindig rád… Hogy még vagy 20 évig együtt barangolhassunk tovább. ● Labda a hazai pályán, mocskosabb az átlagosnál; labda, mit én úgy szerettem, s melyet soha nem feledtem, az idei bajnokság után, emlékezni sem kívánok már rád. ● Ne sírj, ha bíráskodni többé sose látnál; Ne várj a hazai pályán, ha már hiába várnál; Ne sírj, hisz nem én rajtam múlik, hogyha esetenként csak határon túli meccseken fütyülhetnék. Biztosan a külföldi bírók majd megvigasztalnak téged; Meglásd, a fociundorból előbb-utóbb kigyógyulsz majd végleg. ● Szép város Kolozsvár; valamikor ott lakott a foci is a Szamosnál, mielőtt a Sandu-Dragomir alkotta duócska nem tolta azt a Kárpátokon túlra…