Balta János

A majláthfalvi temetőben épülő ravatalozó kápolna felszentelésére április 27-én kerül sor, a védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet lesz – tudtuk meg ft. Kapor János plébánostól.Aki ugyanakkor egy dolgot tisztázni óhajtott: ő nem ügyvédje a vingai polgármesternek, de kicsit sérti, ha úton-útfélen azt állítják róla, hogy nem lehet vele szót érteni. Az igazsághoz tartozik: ha a polgármester közbenjárására a majláthfalvi kápolna építésére nem kaptak volna 50 ezer lejnyi támogatást, a munkálatokhoz nem mertek volna hozzáfogni. Tavaly ugyanis a polgármester személyes közbenjárására, közvetlenül Bukarestből 900 ezer új lejt utaltak ki a Vinga községbeli felekezeteknek. Az összegből a majláthfalvi kápolna mellett a vingai, műemléknek nyilvánított katolikus templom felújítására is kiutaltak 500 ezer új lejt, amiért mindenképp elismerés jár Titus Ghiorgiof parlamenti képviselőnek és Stoicu Lucian polgármesternek.Ami a majláthfalvi hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztató programját illeti, ahhoz tavaly, pályázati úton Németország legerősebb gyermeksegély-szervezetétől, a Kinder Missions Werktől az egyházmegye főpásztorának a hozzájárulásával 5000 eurót nyert. Ami ft. Kapor János plébánoson múlik, megteszi annak érdekében, hogy a 22 hátrányos helyzetű gyermek számára létfontosságú ingyenes uzsonnáztatás, ebédeltetés és felkészítő a jövő tanévben is működhessen.

Majláthfalván a régi iskolaépülethez ragasztott, közel 70 négyzetméteres új szárny az emeletig nőtt, január elején kiöntötték a betonpadlót. Amint Bányai Eliza iskolaigazgató a helyszínen elmagyarázta, a földszinti részen kap helyet az illemhely és mosdó, továbbá egy nagyobb raktár a tüzelőnek, az emeleti rész egyetlen nagyteremből fog állni, amelyik azonban könnyűszerkezetű építőanyagból kisebb helyiségekre lesz osztható. Az udvar sarkában félig lebontott állapotban áll az egykori tornaterem, amelynek újjáépítésére kiutalták a pénzt. Ahogy az építők megérkeznek téli pihenőjükről, minden fronton folytatják a munkát, illetve kijavítják a hiányosságokat. Például, a fűtőház kéményét még legkevesebb egy méterrel magasabbra kell emelni, mivel a jelenleginek nincs húzása, a szilárd tüzelésű kazán nem melegít eléggé, ami azzal jár, hogy a távolabb fekvő nagyobbik épület egyes tantermeiben hidegek a fűtőtestek. Az igazgató reméli, hogy a használat közben kimutatkozó hibák helyrehozhatók, tehát az intézmény hosszú távú működése elé nem gördülnek akadályok.

Tegnap kis híján tettlegességre került sor a Székesút községhez tartozó Németszentpéteren, ahova a község harmadik településéről, Munárról átszállítják a szemetet. A faluban lévő kőolajkút mellé eddig 31 traktor-utánfutónyi hulladékot szállítottak, tegnap azonban a helybeli lakosok megakadályozták a szemét leöntését. Azzal fenyegették a traktoristát, ha leönti, kivágják a jármű gumiköpenyeit. Kényszerhelyzetben a traktoristának nem maradt más választása, mint a községközpontba, Székesútra szállítani a szemetet, noha – állítása szerint – a polgármester utasítására hozta Németszentpéterre.Cismaş Dumitru polgármester elismerte, hogy Németszentpéterre valóban az ő utasítására szállítják a szemetet Munárról, mivel oda egy bizottság érkezik, amelyik a Maros árterületét vizsgálja, ezért a faluból a szemetet az említett kőolajkút melletti gödörbe szállítják, amelyet be akar temetni. A napokban átküldi a buldózert, hogy a szemetet taszítsa a gödörbe, majd egyengesse el a területet.A németszentpéteri Bănăţan Ştefan községi tanácsostól, a szemétleöntés egyik meggátolójától azt is megtudtuk, hogy tulajdonképpen azért szállítják hozzájuk a szemetet, mivel a Környezetvédelmi Felügyelőség szakemberei 1500 lejre büntették a község vezetőségét a Székesúton és a Munáron uralkodó tarthatatlan állapotok miatt, ezért a hulladékot valahol el kell rejteni. Jobb hely híján Németszentpéteren.

Arad – Szabó Zoltán agronómussal, az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás ügyvezetőjével az elmúlt évi munkáról, illetve az idei tervekről beszélgetünk.– Mit lehet elmondani a tavalyi eredményekről?– A mezőgazdászok általában a nehézségeikről beszélnek, s ennek realitásalapja is volt az elmúlt években. A tavalyit megelőző két év időjárás, a felvásárlási árak alakulásának a tekintetében is kegyetlenül nehéz volt minden mezőgazdász számára. Akkor kilátástalan helyzetbe került a mezőgazdaság. Szerencsére, az elmúlt év közepes termései, de leginkább a kedvező felvásárlási árak alakulása valamelyest helyrehozta e fontos ágazatot, a mezőgazdászok reménykednek.– Térjünk ki a részletekre is.– Nagyjából 700 hektáron gazdálkodunk, ami több mint 300 ember tulajdona. Tavaly az összterület 95%-át hivatalos bérleti szerződések alapján műveltük meg. Tagjaink jelentős része kapja az életjáradékot. A bérleti szerződésekben mindenkinek a termőföldje minőségét figyelembe véve, rögzítettük a normális időjárási viszonyok között feltétlenül megtermelhető osztalék mennyiségét.– Minőségi osztályonként mennyi az osztalék?– Három kategóriát határoztunk meg, a legjobb minőségű termőföld hektárja után 650, a leggyengébb után 400 kiló gabonát biztosítunk azzal a feltétellel, hogy a földadó kivételével a megművelés minden költségét a társulás fedezi.– Van, ahol a földadót is a társulás fizeti.– Ahány ember, annyi adózási mód létezik, ráadásul sem a házam, sem pedig az autóm után nem fizeti más az adót. A közgyűlés döntése értelmében minden tulajdonos maga fizeti termőföldje adóját. Egyébként az erdőhegyi földadó nagyjából a kétszerese a környékbeli településekének, 35 lej helyett nálunk 70 lej az évi földadó, mivel mi városnak számítunk. Ha az életjáradék feléből a tulajdonos ki tudja fizetni a földadót, ráadásul még egy tisztességes osztalékot is kap, jobban megéri bérbe adni, mint eladni a földet. A földművelés számunkra jóval költségesebb, mivel a földterületünknek csupán az egyharmada fekszik a település mellett, egyharmada Csintye, Fazekasvarsánd és Simánd között, a többi Ágya és Tőzmiske térségében, szétszórva található. A nagy távolságok miatt jóval nagyobbak az üzemanyag-költségeink, ráadásul sokat közlekedünk nemzetközi főúton, ahol csak közúti traktorosok vezethetnek, közeledésbiztonsági szempontból kifogástalan járműveket.– Milyen termésátlagokat értek el tavaly?– Búzából 4000 kiló fölött, tritikáléból 3500, kukoricából 5500, míg napraforgóból 3000 kiló termett átlagosan, hektáronként. A földtulajdonosok pontos nyilvántartás szerint fele-fele arányban búzát és kukoricát vagy a termények ellenértékét kapták. – A gépállományon sikerült újítani?– Az állandó felújításra szorulna, az utóbbi két évben azonban nem vásároltunk új gépeket, noha a kis teljesítményű traktoraink alaposan lefutották magukat, azokat már nem is használjuk. Idén mindenképp vásárolni szeretnénk gépeket, érdeklődéssel olvastam a Környezetvédelmi Minisztériumnak az elhasznált traktorok lecserélését célzó kezdeményezését.– Hány alkalmazottja van a társulásnak?– Velem, a könyvelővel, a raktárossal, a mezőgépészekkel és az állattenyésztőkkel együtt 15-en, ami minimális létszám.– Elvégezték-e az őszi mélyszántásokat?– Legnagyobb részt igen, egy kevés vízállásos területet nem lehetett felszántani, az tavaszra marad. A felszántott területből 70 hektárra tritikálét, 160 hektárra búzát vetettünk, amiből azonban többet szerettem volna vetni. A helyébe is kukorica, továbbá napraforgó kerül.– Hogyan látja a mezőgazdaság jövőjét az EU-ban?– Természetesen szeretnénk kihasználni a pályázati lehetőségeket, csakhogy egyetlen pályázatot sem szegény ember számára találtak ki, mivel egyrészt önrész szükséges, ráadásul az egész értékhez banki hitel, az uniós pénzeket azonban csak utólag, a befektetés megtételét követően folyósítják, ha a pályázat nyerő. Eddig tőkehiány miatt nem pályáztunk, de feltétlenül szeretnénk. Főleg az állattartást kívánjuk korszerűsíteni, jelenleg 40 Román tarka fejőstehenet tartunk, a tejüket szervezetten átveszi egy tejfeldolgozó. Hogy van-e jövője a mezőgazdaságnak? Ha nem látnék benne perspektívát, nem foglalkoznék vele, noha az önbizalmat gyakran lerombolják a tőlünk független körülmények. Szerintem lassan a döntéshelyzetben lévő szakemberek is kezdik belátni: a mezőgazdaságot nem szabad letiporni, az eddigi mértékben megalázni, mert az az emberi lét, a megélhetés forrása. Ha tönkreteszik a termelőket, ki teremti elő a kenyeret? Úgy érzem, a hullámvölgyből kilábaltunk, van okunk a bizakodásra.– Úgy legyen, köszönöm a beszélgetést.

Zimándújfalun jó ütemben halad a kultúrotthon teljes felújítása. A tetőteret elszigetelték, újrafedték, tehát az eső nem zavarhat. A munkálatok kissé bonyolultabbá váltak az előzetes felmérésekkor megállapított teendőknél, mivel az épületen előre nem látott hibákat is találtak, ezeknek a kijavítása többlet költségeket igényel – mondta el érdeklődésünk nyomán Baniciu Sabin alpolgármester, aki elkísért a helyszínre. Ahol javában folyt a munka: a salétromtól átitatott falakról leverték a vakolatot, majd a Zimándközön is alkalmazott módszerrel, a kétharmad részt vályogból, egyharmad részt téglából, váltakozó sorrendben rakott fal alját átvágták, rozsdamentes lemezt veretek a résbe, elszigetelve a felső részt. Ugyancsak nagyobb befektetést igényel a mennyezet, amelyik csak alulról volt feldeszkázva, a padláson nem. Mivel az alsó deszkák is elkorhadtak, leszedik az egészet, a padlást elszigetelik, ledeszkázzák, illetve a mennyezetre is új deszka sort szegeznek, ami alá szerelik majd az álmennyezetet, amelyben a világítótestek is helyet kapnak. A főutca felöli bejáratnál lakodalmakra gondolva, szeparékat alakítanak ki a násznagyok, a fiatal pár számára. A bejárat előcsarnokából lehet a könyvtárterembe jutni, amelyiket szintén teljesen felújítanak, akárcsak az udvar felöli részen lévő tágas előteret, amelyet lagzik, rendezvények megszervezésekor tálalónak, előkészítő teremnek használnak. Az onnan megközelíthető, ugyancsak tágas helyiségnek multifunkcionális szerepet szánnak: szükség esetén a községi tanács használja, esetleg a különféle pártok rendelkezésére bocsátják ülések, találkozók szervezése céljából. A munkálatok több fronton zajlanak. Amikor ott jártunk, egyesek a villanyhálózat cseréjén, mások a korhadt mennyezet leszerelésén, ismét mások a külső vakoláson dolgoztak. A község vezetősége nevében az alpolgármester kijelentette: a kivitelező vállalat szakembereinek a munkájával elégedettek, komoly emberekként dolgoznak, viselkednek.

Pénteken este a szentpáli kultúrotthonban több mint 130-an tettek eleget a Péró Károly RMDSZ elnök és Sandu Piroska alpolgármester által tett meghívásnak. A 20, maskarába öltözött gyermek mókás műsort adott elő, majd a 7 felnőtt álarcossal együtt díjazták a szerelésüket. Ft. Sándor Tivadar plébános, Nagy Franciska tanítónő, és az RMDSZ jóvoltából minden gyermek, továbbá 3 felnőtt kapott valamilyen ajándékot. Közülük a pálmát, a kaszás halál vitte el, akit senki nem ismert fel. A Roller zenekar hajnalig húzta a talpalávalót, a mulatozókat büfé szolgálta egész éjjel.

Vakációban van a dandárja a simonyifalvi Simonyi Imre Általános Iskola felújításának. Csütörtökön az építkezési vállalat szakemberei legalább 3 fronton dolgoztak: a felső tagozatosok épületének az előcsarnokába szerelték a padlócsempét, az osztálytermekbe szerelt hőszigetelő ablakok kereteinek a környékét vakolták, festették újra, valamint a padlásteret szigetelték. Szabó Attila iskolaigazgató elmondta: mindkét épületben felszerelték a hőszigetelő ablakokat, az alsó tagozatosok épületének felülről is lepadolták a padlását, folyik a villanyhálózat cseréje. Szerinte hétfőre az alsó tagozatosok tantermei teljesen felújítva várják a diákokat, akik közül az elemisek valószínűleg délutáni programban fognak tanulni, amíg a másik épület felújítása is befejeződik.Szabó Attila igen elégedett a lugosi építővállalat szakembereivel, akik a vakációban szinte éjt nappallá téve dolgoztak, hogy minél előbb átadják az épületet. Az építők az egyik tanteremben vannak elszállásolva, a másikban főznek maguknak, az iskola vezetőségének semmilyen tekintetben nem okoztak gondot. A 200 ezer lej értékű felújítás kormánytámogatással történt.

Szentpálnak az Újtelep részén épülnek a fiatal házasoknak jutányosan eladott telkeken a családi házak. Amint Sandu Piroska alpolgármestertől megtudtuk, 13 fiatal család igényelt 500-500 négyzetméteres telket, amit 3 évi részletfizetés mellett 1000 euróért vásárolhattak meg. A fennmaradó területet ugyancsak 500-500 euróért négyzetméterenként árverésen értékesítették, jóval drágábban. Állítólag olyan telek is elkelt, amelyiknek négyzetméterét 17 euróért vásárolták meg. Az Újtelepen összesen 25 telek talált gazdára, egy vállalat 4-et vásárolt egymás mellett.Az új utcában az önkormányzat már bevezette a villanyt, illetve az ivóvizet, továbbá zúzott kővel borította az utat. Igaz, egyelőre itt is, mint a faluban, csupán minden második villanyoszlopon van világítótest, de már megvásárolták a világító berendezések egy részét abból a célból, hogy Szentpál minden villanyoszlopára szereljenek belőlük – tudtuk meg Sandu Piroska alpolgármestertől.

Visszaszolgáltatták a református egyháznak az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola és a hozzátartozó óvoda épületeit, amelyeket a kommunizmus idején államosítottak.A Nagyszintyei Polgármesteri Hivatal, illetve az Ágyai Református Egyházközség, közvetve a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület között megkötött, 49 évre szóló koncessziós szerződésről mindkét fél nyilatkozott.Ban Mihai nagyszintyei polgármester örömének adott hangot, amiért a mindkét fél számára elfogadható szerződés értelmében folytathatják az épületek teljes felújítását, illetve az óvoda épületének egy tanteremmel, korszerű mosdóval és illemhellyel történő bővítési munkálatait. Ugyanakkor hozzáláthatnak az iskolához csatolandó új épületszárny megtervezéséhez, kivitelezéséhez. E munkálatokhoz eddig kormányrendelettel 700 ezer lejt hagytak jóvá, de további 500 ezret kértek, hogy az elkezdett sportpályával együtt ebben az évben minden munkálatot be tudjanak fejezni. Ban Mihainak külön siker, hogy a tulajdonos nem kért bérleti díjat, ellenben évente elvár két teherautó tűzifát, amit a község maradéktalanul teljesíteni fog.Iskolaügyben a tulajdonost képviselő Módi József református lelkipásztort is megkerestük, aki elmondta: a bérbeadás ügyét megbeszélték a presbitériumban és a közgyűlésben, továbbá a Püspökséggel is egyeztették a koncessziós szerződés feltételeit. Mindenki egyetértett: az iskolaépítő elődök elképzeléséhez híven az intézmény működését, az anyanyelvű oktatást szavatolni kell még akkor is, ha ez az egyház számára bizonyos anyagi lemondásokkal is jár. Úgy döntöttek, aláírják a polgármesteri hivatallal a 49 évre szóló szerződést, amelyben a bérlő vállalja az intézménynek a legjobb feltételek közötti működtetését, az épületek karbantartását, a felújítását. Ugyanakkor az egyháznak joga van felügyelni, illetve beleszólni az épület használati módjába, az intézmény rendszabályába. Ebből kifolyólag, két személlyel képviseltetheti magát az iskola vezetőtanácsában.49 évig garantálják a tüzelőt?Ez személyes megegyezésen alapul, nem szerepel a szerződésben, községi tanácsi határozat sem született róla. Módi József lelkipásztor szerint ameddig Ban Mihai lesz a polgármester, minden bizonnyal betartja az ígéretét. A továbbiakban azonban semmi nem biztos. Valóban elégedettek lehetnek a felek: a községnek nem kell új iskolát építenie, a református gyülekezet viszont nem tudná fedezni a működtetés, a karbantartás, a korszerűsítés költségeit. A parókia mindenkori fűtéséhez szükséges tüzelő folyamatos biztosítását azonban bizonyára még ebben a választási ciklusban szavatolni tudná egy községi tanácsi határozat.

Szentpálról a szerkesztőségünkbe több olvasónk telefonált be felháborodva, hogy immár egy éve iszonyodnak a hét végétől, nevezetesen a vasárnap hajnaltól, amikor a helybeli diszkóból hazaindulnak a sofronyai mulatozók. Illuminált állapotban trágárul ordítoznak a hazavezető utcán, letördelik a facsemetéket, szétrugdossák az esővíz-levezető, horganyzottlemez-csatornákat, szitkozódva rugdalják a kapukat, az élelmiszerüzlet előtt lévő kerékpártartót kidobták az utca közepére. Mindezek mellett a legutóbbi szombat éjjeli hazavonulás alkalmával két idős asszony házának kövekkel betörték az ablakait.HelyszínelésA helyszínen a vandalizmus nyomai után orientálódva először a 131. számú háznál álltunk meg, amelynek mindkét esővízcsatornája többszöri ütlegelés utáni kiegyengetés nyomait viseli, az egyik azonban le volt törve. Piros Erzsébet szörnyülködve meséli, milyen „fehér éjszakákat” szokott átélni szombatonként, amikor a háza előtt elvonuló fiatalok állati ordítozás, káromkodás közepette rugdalják a kaput és a lefolyókat. Mivel egyedül él, villanyt se mer gyújtani, nehogy betörjék az ablakot. A csatornát már többször szétverték, legutóbb 50 lejébe került a megjavítása, de csak szombatig tartott. Újra javíthatja a kis téesznyugdíjából, ami élelemre is alig elég.A 134. szám alatt lakó Baranyi Mária háza előtt kitörtek egy vékonyabb fát, amelyikkel döngölték, besározták a bádogkaput. Az utcabeli élelmiszerüzletben lévő Anda Nichioarát édesanyja a randalírozás hallatán vasárnap hajnalban felköltötte és kivitte az utcára, ahol az előttük elhaladó hét-nyolc 17-20 éves fiatal mindegyikét felismerte. Állítása szerint olyan szelíden ballagtak, mint a bárányok. Csakhogy tőlük alig 200 lépésre, a 161. házszám alatt lakik a 83 éves Falkus Mária és szintén nyugdíjas leánya, akiknél kövekkel a kettős ablak 2-2 üvegét törték be.Az idős, nehezen járó asszony könnyes szemmel mesélte, hogy már karácsony előtt is betörték egyszer az ablakot. Akkor jelentette a Szentpálon működő községi irodán, minden eredmény nélkül, noha akkor kegyetlen ordítozás közepette kifeszítették az utcaajtót is. Szerencsére, azt egy karóval ki is támasztották, így nem tudtak behatolni. Különben ki tudja, hova fajulhatott volna a dolog, hiszen gyakran 15-20-an is vannak, az utcabeliek közül senki nem merészkedik ki, sehonnan nem várhat segítséget a bajban lévő.Nemcsak a Sofronya felé vezető utcát, a főutcát sem kímélték, ahol az iskola épületéről is leverték az egyik csatornát. Kávai Julianna, az iskola mindenese szerint eddig 3-4-szer tönkretették a lefolyót, amit minden alkalommal megjavítottak, de hát meddig fajulhatnak még a dolgok? Vizsgálgatják?Az ügyben telefonáltunk a sofronyai rendőrőrs parancsnokának, Burzău Iuliannak is, aki 10.20 órakor nem tudott a helyszínre jönni, mivel nyilatkozatokat íratott. Azt ígérte, hamarosan érkezik; még 11 órakor sem jött, de kijelentette: az ügyben elindult a vizsgálat. Meglehet, nem fontos, de mindkét alkalommal az érdekelte a legjobban, melyik újság munkatársa keresi?A vizsgálatok kimenetelét nyomon követjük, továbbá azt is, hogy a rendőrség határozott fellépése nyomán Szentpálon folytatódik-e a randalírozás? Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a randalírozók szitkozódásai nem csak emberi mivoltukban, gyakran a magyarságukban is sértik a szentpáliakat.

Pénteken tartotta évzáró, tisztújító közgyűlését az aradi Szabadság-szobor Egyesület. Király András elnök rövid köszöntőjét követően ismertette az Egyesület fő célkitűzését: az Arad megyei magyar kultúra és kulturális örökség, a történelmi emlékhelyek védelme és ápolása, a még ismeretlen helyen található ereklyék felkutatása, restaurálása, illetve a megfelelő helyen történő elhelyezése.Az elmúlt két év tevékenysége a zimándújfalui, a szentpáli és a szapáryligeti falunapok támogatására, a Csiky Gergely Iskolacsoportban működő diáktanács munkájának a felkarolására vonatkozott. Ugyanakkor felvállalták a civilszervezettel nem rendelkező települések részére történő pályázatírás koordinálását Ágya, Kispereg és Kisjenő esetében. Rendszeresen támogatták a borosjenői, hagyományos Horváth Béla-szavalóversenyt; az aradi Kölcsey Egyesület által tavaly szervezett Perecsényi Nagy László emlékülést; kisjenői és borosjenői emléktábla elhelyezésben működtek közre; az október 6-a tiszteletére szervezett vetélkedőn díjazott gyermekeknek a kirándulását támogatták. Pályázati úton lehetővé tették, hogy a nagyterem magyar házként működjék. Hozzájárultak Dinyés László két aradi vonatkozású könyvének, az Aradi rabok, illetve a Virágh Gedeon élete címűek kiadási költségeihez.Az Egyesület tervei között fontos helyet foglal el a korábbi tevékenység folytatása, sőt annak a bővítése, a többi civilszervezettel történő szoros együttműködés, egészséges jövőkép kialakítása, 1949 októbere aradi emlékhelyeinek a megóvása, az idei március 15. méltó megünneplése. Május 10-én megszervezik a hagyományos majálist, augusztus 20-án a Szent István-napi ünnepséget, október 1–6. között Aradi Magyar Napok lesznek; május derekán Rozsnyai-emléknapot szerveznek, míg október 4-én Zala György-emlékkonferenciát. Tervezik Fábián Gábor mellszobrának felállítását a belvárosi református templom elé, Kovách Géza tudományos munkáinak az összegyűjtését, Bona Gábor: Az aradi vár ostroma című munkájának a kiadását. Jövőre, a Szabadság-szobornak a várból történt kihozatala, kiszabadítása 10. évfordulóján ünnepséget terveznek.Az Egyesület gazdasági helyzetének a beszámolóját Horváth Levente elnökségi tag tartotta meg, amiből kiderült: tavaly jól kihasználták a pályázati lehetőségeket, a sokrétű támogatás mellett még szép összeg maradt az egyesület bankszámláján. 2008-ra viszont több támogatást, kiadást terveznek, ezért a kiadás-bevétel egyenleg kiegyenlítődik.A hozzászólók közül Cziszter Kálmán, Nagy István, Bognár Levente, Matekovits Mihály, Reicher Éva és Erdélyi István adtak hangot építő jellegű ötleteiknek. Közülük említést érdemel a Zala György műveiből tervezett vándorkiállítás megszervezése Lendván, Pécsett és Aradon; az EMKE Napok Aradon történő megszervezése; Arad nevezetes személyiségei kriptáinak a lefotózása, számbavétele, a nyughelyek, síremlékek rendben tartása; Salacz Gyula egykori polgármesternek mellszobor állítása. A tisztújítás során Király Andrást megerősítették elnöki tisztségében, míg az új elnökségbe Horváth Leventét, Bognár Leventét, Cziszter Kálmánt és Búza Gábort választották.

Szombaton a kisjenõi Ifjúsági Házban gyér érdeklõdés mellett került sor a hagyományos farsangi mulatságra, amelyen az álarcosokkal együtt mintegy 50-en vettek részt. Akik azonban ott voltak, a kiváló gépzenére késõ éjszakáig táncoltak, ittak, ettek, jól mulattak.

Pénteken este a szentpáli kultúrotthonban több mint 130-an tettek eleget Péró Károly RMDSZ-elnök és Sandu Piroska alpolgármester meghívásának. A 20, maskarába öltözött gyermek mókás mûsort adott elõ, a 7 felnõtt álarcossal együtt díjazták a szerelésüket. Ft. Sándor Tivadar plébános, Nagy Franciska tanítónõ és az RMDSZ jóvoltából minden gyermek, továbbá 3 felnõtt kapott valamilyen ajándékot. A pálmát a kaszás halál vitte el, akit senki nem ismert fel. A Roller zenekar hajnalig húzta a talpalávalót, a mulatozókat büfé szolgálta egész éjjel.

Kisiratos/Arad – Szombaton 11 órakor Németh Anikó kultúrigazgató vezetésével 32, maskarába öltözött fiatal az Öregfiúk zenekara kíséretében két lovas felvezetésével indult útnak. A lovasokat követõ elsõ társzekéren a zenekar foglalt helyet, a másodikon egymást váltották a maskarások, akik a terhes menyasszonynak öltözött fiú és võlegénynek álcázott leány után vonultak. Miközben bejárták a település utcáit, a fiatalok két teknõbõl farsangi fánkkal kínálgatták a kapukba, utcasarkokra kiállt embereket. Ahol nagyobb tömeg gyûlt össze, a zenekar tust húzott, a maszkosok által körbevett kisbíró (Németh Anikó) mókás farsangi rigmusokat mondott. A farsangolás befejeztével a Kisgazda Házban elfogyasztották a Witmann Ilona és Goda Margit által önkéntes munkában elkészített finom csirkepörköltet. A kultúrotthonban este, gépzenére induló farsangi bált a Gyöngyvirág néptáncegyüttes palotása nyitotta meg, a diszkóvá alakult mulatság késõ éjszakáig tartott.A hagyományteremtõ szándékkal indult toborzó farsangolás, illetve a mulatság szervezõje, Németh Anikó mindenképp dicséretet érdemel, mivel saját költségén, maga sütött meg több mint 370 fánkot – 500-600-at tervezett –, amelyekkel végigkínálták a települést. Ugyancsak köszönetet érdemelnek a segítõtársai.

Arad – Hagyományélesztõ szándékkal szerveztek farsangi mulatságot a németszentpéteri tûzoltók házában. Szombaton este több mint 60 helybeli, munári, illetve székesúti magyar gyûlt egybe, hogy több évtizedes kimaradás után újra együtt farsangoljon. Hegedûs Zoltán, a Székesút községbeli RMDSZ-szervezet elnökének köszöntõje után a zimándújfalui fiatalok zenekara vette át a szót, a továbbiakban a zene, a mulatság, a jókedv került a középpontba. A hajnalig tartó mulatságról a résztvevõk azzal a szándékkal távoztak: a községben újraélesztik a régi farsangi bálok szép hagyományát, tehát jövõ ilyenkor ugyanott találkoznak.