100

Nemzetközi tapasztalatok szerint 100 napot kap egy új miniszterelnök és kormány ahhoz, hogy bebizonyítsa rátermettségét, s első sikeres intézkedéseivel azt is, hogy mandátuma idején elvégzi azt a feladatot, amire vállalkozott.

Ami normális körülmények között azt jelentené, hogy az Ungureanu- kormánynak május végén kellene a közvélemény elé állnia első beszámolójával.

E türelmi idő lejárta előtt szidni, dicsérni is lehet ugyan az új kormányfőket és kabineteket első jobb lábbal végzett lépéseikért vagy baklövéseikért, legalább jó három hónapig azonban nem tudhatjuk, hogy mikor ugrik ki a nyúl a bokorból, vagy kiugrik-e egyáltalán.

Mivel mi nem élünk normális időket, normális demokráciánk sincs, e száznapos szabály ránk most csak félig érvényes.

És itt most nem arra gondolunk, hogy a későn ránk tört kemény tél és az államelnök elleni utcai felháborodás miatt kell másként számlálnunk, bár ez is közrejátszik a dologban.

Hanem arra, hogy új kormányunk van ugyan, de az csak részben új, csak a fő kormányzópárt cserélte le minisztereit.

Meg arra, hogy bár tulajdonképpen az utca buktatta meg az államfő aktatáska-hordozójává alacsonyodott régi miniszterelnököt, hatalmi oldalról ezt most sem ismerik el, s annak ellenére, hogy a katasztrófa szélére sodorta az országot, továbbra is dicshimnuszokat zengnek tevékenységéről és bátorságáról.

És arra, hogy ennek a kormánynak nincs normális, többéves mandátuma: tevékenységének köre korlátozott, legfőbb feladata – ami valljuk be, nem kis dolog – az idei helyhatósági és parlamenti választások megszervezése, korrektségének, tisztaságának biztosítása.

A hóbuckák legyőzése, az esetleges közelgő árvizek kezelése csak púp a hátán, még csak felelősségre sem vonható azért, hogy nem készült fel a téli-tavaszi időjárás szeszélyeire.

Az új miniszterelnök és a csupa fiatalemberekből álló új kormány azonban valamit tehet, amivel 100 nap alatt mégis bebizonyíthatja, hogy nem a Cotroceni palotából parancsolják azt, amit elhatároz, hogy valóban Románia végrehajtó hatalmát képezi, és nem bábkormány.

Ha Ungureanu úr talpra áll, akár még abban is bizakodhatunk, hogy a választások korrektek lesznek, és érdemes lesz leadnunk szavazatunkat.

Akkor szép jövő állhat az új miniszterelnök előtt is.