Átverés

Négyéves EU-tagsága alatt Románia többször kicsapta a biztosítékot a nyugati kancelláriákban, mégis sértett primadonnaként viselkedik, amikor Nyugaton egyesek megelégelik ezt. A Schengen-övezethez való csatlakozás megtorpedózása Bukarestben felháborodást keltett.

Mit gondoltak, meddig lehet üres ígéretekkel átverni a Nyugatot? A külföldön az európai szemlélettel inkompatibilis viselkedéssel kitűnő román állampolgárok ellenünk fordították az olyan testvérinek tekintett országokat is, mint Franciaország vagy Olaszország. Természetesen nem minden román bűnöző, mégis a külföldre került román állampolgárok között jóval nagyobb a bűnözők aránya, mint amennyit Európa el tudna fogadni. Bukarest egy bizonyos nehezen integrálható nomád kisebbségre mutogat, noha annak magyarországi, csehországi vagy szlovákiai nemzettársai távolról sem okoznak annyi gondot Nyugaton.

Brüsszel az EU által tálcán felkínált pénzek miatt is meghúzta Románia fülét. Mivel ezen pénzeket folyamatosan ellenőrzik, nehezebb lenyúlni, vagy a politikai klientúra zsebébe irányítani – ez egyik oka a minimális lehívási aránynak.

Mindezek mégis eltörpülnek országunk távolról legnagyobb problémája, igazi rákfenéje, a korrupció mellett. Brüsszel ingerültsége e téren a legnagyobb. Bukarest itt hágta át legdurvábban ígéreteit, ahogy azt az egyre keményebb hangnemű féléves EU-s jelentések bizonyítják.

Kétségtelen, Budapest, Prága, Varsó és Pozsony is okozott már komoly fejfájást a Nyugatnak. Csakhogy teljesen más okokból: előbbiek (Orbán, Klaus, Kaczynski fivérek) jobboldali bel- és külpolitikai szemlélete került szembe a balliberális beállítottságú EU-val, Pozsonynak pedig kisebbségellenes nacionalizmusa. De egyikük sem a játékszabályok be nem tartásával, vállalt kötelezettségeik áthágásával.

Betelt a pohár. Az átverést már nem tolerálják, még, ha ez sértődést vált is ki Bukarestben.