Az ARADI MAGYAR SAJTÓ NAPJA: augusztus 1.

Kereken kimondom:

– „Szent kötelességünk” támogatni – vásárolni és olvasni – a „helyi” magyar sajtótermékeket, amelyek valójában nem is nagyon helyiek.

Szerencsésnek érzem magam, amiért megszerettették velem az újságolvasást, s amiért lehetőségem nyílt újságok körül sürgölődni.

Aradi lapban, a Vörös Lobogóban 1954 októberében jelent meg az első írásom. Egy sportcikk. Azóta írok: sportot, pedagógiai írásokat, tudomány és ismeretterjesztő cikkeket, jegyzeteket, visszaemlékezéseket. Szegényebb lenne az életem, ha ez nem így történik. Több mint 10 lapot olvasok majdnem napi rendszerességgel.

Melyikkel kezdem?

A Nyugati Jelen az első!  Az aradi lap. (Váradi lapokhoz ritkán jutok.)

Az újságnak nyomdaszaga van. Szaga? Inkább illata. A reggeli órákban különösen az. Érdemes lesattyogni a postaládához.

Az ágyban, feketekávét szürcsőlve, élvezet belenézni: mit ír az újság?

És tovább mesélni: azt írja az újság…

Megfigyelték már, milyen bizsergetően zizeg az újságpapír?