Feszültség

Romokban hever Románia tekintélye Európában, az a kevés, ami volt. Viviane Reding, igazságügyért és demokráciáért felelős EU-biztos állítása szerint, az utóbbi idők eseményei tönkre tették több év fejlődését, s Bukarest ezek következményeire számíthat.

Többek között az EU-s pénzalapok megnyirbálására, a Schengen-csatlakozás további elhalasztására, illetve az igazságügy monitorizálásának folytatására, sőt, annak a demokratikus berendezkedésre való kiterjesztésére, ahogy Titus Corlăţean igazságügyi miniszter is elismerte brüsszeli tárgyalásai után. Eddig csupán Bukarest korrupció-ellenes fellépése okozott gondot Brüsszelben, az utóbbi idők eseményei azonban immár a demokráciát és a jogállamiságot is veszélybe sodorják, Brüsszel miattuk is aggódik.

Mert Pontaék múlt heti brüsszeli látogatása nemhogy eloszlatta volna az EU aggályait, de fokozta azokat, amit Jose Manuel Durrao-Barroso, az Európai Bizottság elnökének 11 pontban megfogalmazott aggály-listája jelez. Brüsszel ezekre vár magyarázatot a bukaresti hatalomtól.

Lényegében azon intézkedések tisztázására szólították fel az USL-s hatalmat, melyeket egyesek államcsínynek, parlamenti bányászjárásnak nevezték: az Alkotmánybíróság sürgősségi (!) kormányrendelettel megnyirbált jogköre, az Alkotmánybíróság döntéseinek feltétlen betartása, az igazságügy függetlenségének szavatolása, a népszavazás alkotmányos keretek közötti megrendezése, pártpolitikától független népügyvéd kinevezése, a Hivatalos Közlöny politikai fegyverként való felhasználása. Korábban Angela Merkel német kancellár is ezen ügyekben történt változásokat nevezte – diplomáciában szokatlan keménységgel – elfogadhatatlannak.

Európa konkrét intézkedéseket vár. A demokrácia játékszabályainak betartását, a jogállamiság intézményeinek tiszteletét.