Figyelnek

Datagate. Ha a kedves olvasó nem érti, nem csoda: angolul van, de magyarra fordítva (adatkapu) sem árul el sokat. Ha a külpolitikában járatosoknak a címről esetleg a Watergate rémlik fel, amelynek nyomán az 1970-es években egy USA-elnök kénytelen volt lemondani, jó helyen keresgél. 

A világsajtóban azóta elharapóztak a „gate”-ügyek – a magyaroknál is volt egy Dunagate a rendszerváltás környékén –, de a Watergate lett világszerte, és nemcsak a sajtó számára, a megengedhetetlen eszközökkel manipuláló titkos kormányzati politikának a szimbóluma.

Most az borzolja az Egyesült Államokban és másutt is a kedélyeket, és vált ki egyre dagadó botrányt, hogy a sajtóban Datagate-nek emlegetett ügy során egy volt CIA-technikus az elektronikus adatgyűjtésről egészen bizalmas adatokat szivárogtatott ki. Két világlap – az angol Gurdian és az amerikai Washington Post – számolt be arról, hogy az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) bírósági jóváhagyással, mégis titokban

telefonhívások milliót, a világ legnagyobb internetes szolgáltató cégeinek adatforgalmát is figyeli, ezáltal magánszemélyek email-üzenetei és egyéb kommunikációs adatok óriási halmazai kerültek a birtokába. A dolog addig fajult, hogy a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálata – az információkat kiszolgáltató szerint – a húsz vezető, fejlett és felzárkózó gazdasági hatalom (G20) két magas szintű londoni értekezletén is lehallgatta a résztvevők elektronikus és telefonos adatforgalmát.

A Nagy Testvér figyel – az Orwell által előrevetítettnél nagyobb mértékben –, és speciális programokkal dolgozza fel az információkat, hogy semmi számára lényeges ne vesszen el belőlük.

A napokban az NSA igazgatója kijelentette kongresszusi meghallgatásán: az adatmegfigyelés eredményeként világszerte mintegy félszáz terrortámadást sikerült megakadályozni. A G8-ak ülésén résztvevő amerikai elnök védelmébe vette a megfigyeléseket.

Maga a kiszivárogtató úgy nyilatkozott: nem tudja jó lelkiismerettel eltűrni, hogy az amerikai kormány lerombolja a magánélethez fűződő jogot, az internet szabadságát és a világ népeinek alapvető szabadságjogait. Véleményéhez emberi jogok harcosai csatlakoznak világszerte.

Lehet, hogy nem nekik van igazuk?