Joe Biden szoros versenyben nyerte meg az elnöki választást, noha Donald Trump tisztségben lévő elnök nem ismerte el vereségét, és választási csalást reklamál. A politikai csata valószínűleg jogi téren folytatódik, a végeredmény azonban aligha változhat komoly bizonyítékok hiányában.
Joe Biden – Obama egykori alelnöke – megnyerte a választást, elegendő szövetségi államban végzett első helyen, összegyűjtötte a szükséges elektori szavazatot. Vagy inkább Trump vesztette el, a koronavírus legyőzte a tisztségben lévő elnököt.
Februárban a republikánus Trump biztos győztesnek tűnt, ezt még demokrata ellenfelei is kész ténynek vették. Trump alatt az amerikai gazdaság szárnyalt, a bérek nőttek, a munkanélküliség pedig csökkent. Fél évszázad óta nem volt hasonló gazdasági virágzás az USA-ban.
A koronavírus azonban mindent megváltoztatott. A járvány éppen az USA-ban tombol legjobban, több mint 10 millióan fertőzödtek meg és 240 000-en hunytak el tavasz óta. A gazdaság ott is recesszióba lépett, munkahelyek szűntek meg tömegével, annak ellenére, hogy a Fehér Ház közel 2700 milliárd dolláros támogatással próbálta enyhíteni a járvány okozta gazdasági károkat. A mélységesen megosztott amerikai társadalomban sokan úgy ítélték meg, hogy Trump elnök rosszul kezelte a járványt, ami átbillentette a választások mérleget.
A törésvonalak mélyek az USA-ban, a társadalom régóta nem volt ennyire megosztott. Szinte minden szempontból, jóformán alig maradt közös érték, amit kölcsönösen elfogadnak. Egyesek számára az ország továbbra is a korlátlan lehetőségek országa, mások számára viszont a diszkrimináció, rasszizmus és igazságtalanság megtestesítője. Egyesek szerint mindenáron meg kell őrizni az amerikai jelleg alapját jelentő egyéni boldogulást, mások szerint a közösségek fel kell, hogy karolják az elesetteket, állami beavatkozás révén. Egyesek szerint a hagyományos család alapvető érték, mások szerint a különféle szexuális kisebbségek előtérbe helyezése, egyeseknek az éghajlatváltozás óriási és azonnali fenyegetés, másoknak viszont ez lényegtelen kérdés. Egyesek szerint a migráció esély, mások szerint veszély, egyesek szerint az USA nagy történelmi figurái – az országalapító honatyákkal az élen – vitathatatlan nemzeti hősök, mások szerint szörnyűséges rasszisták, kiknek szobrait minél hamarabb le kell dönteni. Egyesek számára a gazdaság a fő szempont politikai döntésüknél, másoknál viszont a járvány megfékezése. A példákat sokáig lehetne folytatni, ami a balosabb, liberális demokrata pártiaknak érték, az a megtestesült gonosz a jobboldali republikánus híveknek és fordítva.
A megosztottság ráadásul nem újdonság, legalább húsz éve megfigyelhető. A republikánus George Bush győzelmét a demokraták tragédiának tekintették 2000-ben, nyolc évvel később a demokrata Obama győzelmét a republikánusok tekintették hasonlóan, 2016-ban és 2020-ban pedig ismét fordult a kocka. A szembenállás csupán fokozódik, választásról választásra egyre nagyobb az öröm, illetve a szomorúság a két oldalon.
Az USA történelmének legidősebb elnökeként Joe Bidennek nem lesz könnyű dolga áthidalni ezen mélységes megosztottságot, ahogy győzelmi beszédében jelezte. Elődjeinek sem sikerült, igaz Trump nem is nagyon törekedett erre.
Belpolitikai téren jelentős változások várhatók, a következő négy évben az USA balra tolódik. Hogy nagyon, vagy csak kicsit, az Biden képességeitől függ, hogy mennyire tudja kordában tartani pártjának radikális balszárnyát. Folytonosság leginkább külpolitikai téren várható, az USA figyelme Ázsiára összpontosul, Kína marad is az első számú kihívó, Európa pedig másodlagos szerepet kap. Európán belül pedig a keleti országok szerepének további felértékelődése várható, Washington ráadásul jelentősebb európai anyagi teherviselést vár el a NATO-ban. A külpolitikai szemléletváltozás első lépései még ifjabb Bush elnök idején jelentkeztek, Obama alatt vált folyamattá, Trump idején pedig elmélyült. Biden aligha változtat lényegesen, főleg, hogy a külpolitika terén a demokraták és republikánusok – kivételesen – még mindig képesek szót érteni egymással.
Hozzászólások