Ha

Valamikor – valóságos-e a történet, vagy csak legenda, ki tudja, de valójában nem is érdekes – egy ellenálló vár védőit azzal fenyegették meg az ostromlók: ha nem adjátok fel, mindenkit kardélre hányunk stb. A válasz egyetlen szócska volt: ha...

Ez a „ha” a történelem tekintetében, de mindennapjainkban is számtalanszor felmerül. Ha nem így, hanem úgy esik (lett volna esély rá), akkor máshogy is alakulhatott volna egyének, régiók, államok sorsa. Utólag persze minden csak feltételezés, és, mondják a történészek, terméketlen, valóságot nélkülöző vitaalap.

Na de ha előre tekintünk?  

Románia egyik jelentős politikusa – ma kormánypárti szenátor, azelőtt a talán legfontosabb nagyhatalom mellé kirendelt román nagykövet, külügyminiszter, államelnök-jelölt – azt mondta tegnapelőtt Temesváron: ha az ország a roma fiataloknak munkahelyet biztosítana, a PIB (bruttó nemzeti össztermék, a fejlettség egyik alapvető mércéje) 4-6 százalékkal emelkedne. Amennyiben nem teszi, ha nem lesz hatékony stratégia a társadalmi kirekesztettség ellen, a probléma 30-40 év múlva „robbani fog”.

Hajlanék arra, hogy az illető urat e megnyilatkozása kapcsán államférfinak tekintsem. Az államférfit ugyanis a politikustól az különbözteti meg, hogy utóbbi a következő választásra, előbbi a következő nemzedékre gondol. Itt pedig nemzedék(ek)re kiterjedő kérdésről van szó: ha igaz (és hihetően az), a 25 éven aluli roma fiatalok 85 százalékának nincs munkahelye, az országos átlag 25 százalékkal szemben. Ebben az összefüggésben teljesen hamis az a roma lakossággal kapcsolatban kialakult kép, hogy – Arad vagy Temes megyében, például, maradjunk a magunk háza táján – emeletes, soktornyos „paloták” lakói, eszerint nyilván az egész populáció tehetős, és vagyonát gyanús úton szerezte. A valóság ezzel szemben az, hogy a roma lakosság legnagyobb része (hogy miért, hogyan, az más téma), sajnos, iskolázatlan, képzetlen – gyermekeire is ezt örökíti –, a szűkös, előítéletekkel sem mentes munkaerőpiacon magát „eladni” képtelen. Teng-leng, vállalkozóbb rétege Nyugaton keres valamelyes, gyakran „nem ortodox” megélhetést.